Az űrben is véget ér a barátság: Oroszország elhagyja a Nemzetközi Űrállomást

Elhagyja a Nemzetközi Űrállomást (ISS) Oroszország, vállalt kötelezettségeinek 2024-es lejárta után – közölte kedden a The New York Times szerint Jurij Boriszov, az orosz űrkutatási hatóság, a Roszkozmosz frissen kinevezett elnöke.

A bejelentésre Boriszov és az ország elnöke, Vlagyimir Putyin találkozóján került sor, ahol a Roszkozmosz vezetője közölte, hogy a 2024-ig tartó kötelezettségeinek még eleget tesz a hivatal, és addigra megkezdik az orosz űrállomás építését.

Jó

– válaszolta Putyin.

Az ISS első modulját 1998-ban lőtték fel, és a projekt a hidegháborút követő együttműködés egyik szimbóluma is volt. Ennek megfelelően az űrállomás túlélte az orosz–amerikai kapcsolatok hullámzását mindeddig, ám úgy tűnik, ennek vége.

Az ISS fedélzetén 2002 óta élnek – természetesen váltásban – űrhajósok. A jelenleg is ott tartózkodó Kjell Lindgren a NASA-tól elmondta, hogy a Föld körüli pályán nem változott semmi, és hivatalosan nem is értesültek még a változásról. Ugyanakkor elmondta, hogy küldetésük végrehajtásához az egész legénységre – az űrállomás orosz részén lévőkre is – szükség van.

Az orosz és amerikai részre osztott létesítmény jövője is veszélybe kerülhet 

a lépés miatt, hiszen nem világos, hogy az oroszok nélkül működőképes-e. Az űrállomás amerikai részén található napelemek biztosítják az áramot az orosz félnek is, ugyanakkor a meghajtásért és a keringési magasság növeléséért a Roszkozmosz felel.

Az Ukrajna ellen indított orosz invázió miatt Washington és Moszkva viszonya mélypontra zuhant, és az orosz távozásról már a Boriszov előtti orosz vezető, Dmitrij Rogozin is beszélt, igaz, ő még nyitva hagyta a kérdést, mondván, a döntés nem végleges. A NASA reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az oroszok akár 2030-ig is maradhatnak.

Erre látszott utalni, hogy az űrkutatás terén az együttműködés zavartalanul folyt a két fél között, így például 

márciusban Mark Vande Hei, a NASA űrhajósa orosz Szojuz kapszulában tért vissza a Földre. 

A két űrkutatási ügynökség megállapodott arról is, hogy a jövőben használhatják egymás rakétáit az ISS-re utazáshoz. Ugyanakkor a NASA élesen bírálta a függetlenségüket kikiáltó szeparatista tartományok zászlaját lengető orosz űrhajósok gesztusát.

Noha Moszkva tervei között szerepel egy saját űrállomás felépítése, a Roszkozmosz pénzügyei évek óta nem túl rózsásak. Az amerikai űrsiklóprogram 2011-es leállítása után az oroszok számára kiváló bevételeket nyújtott a Szojuz rakétáin szállítani az amerikai asztronautákat, ám két éve ezt a feladatot már a SpaceX látja el. A háborús szankciók miatt az európai műholdak pályára állításán keresett összegekre sem számíthatnak tovább.

Az orosz űrprogram életképességét is megkérdőjelezik nyugati szakértők az együttműködés nélkül, amire Moszkva válasza a Kínával történő együttműködés lehet. Ezzel az iránnyal kapcsolatban is felmerülnek azonban kétségek, hiszen a kínai fejlődést követően nem biztos, hogy Oroszország még mindig vonzó űrpartner Peking számára. A kínai Tienkung (Mennyei Palota) űrállomás ráadásul olyan pályán kering, amelyet az orosz kilövőállomásokról nem lehet elérni.