BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Komolyan gondolják a lengyelek a jóvátételt, a kormányfő is megszólalt

Mateusz Morawiecki miniszterelnök szerint német családok követtek el rablást és fosztogatást Lengyelországban a második világháború alatt, ezért jár nekik a kárpótlás.

Lengyelország háborús jóvátételt fog követelni Németországtól – jelentette be Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke csütörtökön Varsóban, a háború alatt elszenvedett, több mint 527,8 ezer milliárd forintnak megfelelő összegre rúgó lengyel veszteségekről szóló jelentés ismertetésekor. A hírről a VG is beszámolt. 

Mateusz Morawiecki in Warsaw, Poland on November 19, 2019 (Photo by Mateusz Wlodarczyk/NurPhoto) (Photo by Mateusz Wlodarczyk / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
Fotó: Mateusz Wlodarczyk / NurPhoto via AFP

Az összeg jelentős részét a több mint 5,2 millió lengyel állampolgár haláláért járó kárpótlás adja ki – mondta el Kaczynski, hozzáfűzve: nem vették figyelembe az oroszok által a háború során kioltott legalább több száz ezer emberéletet. Megjegyezte: az áldozatok jelentős részét képezik a zsidó származású lengyel állampolgárok, a jelentés készítésekor viszont határozottan elvetették az etnikai szempontokat. Felidézte: több állam különféle összegű jóvátételt kapott Németországtól, Lengyelország azonban nem. A kárpótlás megszerzése hosszú és nehéz folyamat lehet – tette hozzá.

Már hallottam egy nagyon fontos német politikustól, hogy ebbe semmilyen német kormány nem egyezik bele

 – utalt Kaczynski Berlinnek a kárpótlás ügyében már korábban megfogalmazott álláspontjára, amely szerint az ügyet megállapodással már rendezték. Kaczynski a kárpótlás ügyében tervezett lengyel lépések egyik okának azt nevezte, hogy a lengyelekkel szembeni háborús bűnök nem váltak a német köztudat részévé, az elit bizonyos köreit kivéve. „Amennyiben meg akarjuk óvni államunkat és nemzetünket az olyan eseményektől, mint amilyenek 1939–1945 között történtek, törekednünk kell a német nemzet tudatának valóban mélységes átalakítására” – fogalmazott a pártelnök.

A rendezvényen szintén felszólaló Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök úgy ítélte meg: a második világháborúért a felelősség az egész német társadalmat terheli.

„Háborús károknak tekintjük a veszteségeket, de Lengyelországban egyszerű németek, német családok követtek el óriási méretű rablást (...), a német állam pedig rendszerszerű fosztogatást végzett” – jelentette ki. A miniszterelnök szerint a parlamenti dokumentum esélyt jelent a jövőbeli lengyel–német kapcsolatok számára, „amennyiben a németek megértik ennek mély politikai, anyagi, metafizikai és emberi értelmét”.

Az egykori NDK és a volt Szovjetunió közötti 1953-es megállapodás nyomán az akkori kommunista Lengyel Népköztársaság kormánya nyilatkozatban mondott le a szovjet blokknak járó német jóvátétel neki ítélt részéről. Az új lengyel jelentés készítői szerint a Szovjetunió nyomására tett lengyel nyilatkozat jogilag érvénytelen. A jelentést készítő munkacsoport vezetője, Arkadiusz Mularczyk képviselő közölte: megközelítőleg 4,3 ezer milliárd zlotyra (366 ezer milliárd forint) becsülik a halálos áldozatok után járó kárpótlást. Aláhúzta: 

ez a kioltott emberéletnek a GDP-veszteségen alapuló, a szenvedést, a szétvert családokat, illetve a pszichés sérelmeket mellőző, csupán gazdasági értékbecslése.

Az anyagi károkat 797,4 milliárd zloty  (67,9 ezer milliárd forint), a kulturális javak (múzeumok, műtárgyak, műemlékek) veszteségeit pedig 19,3 milliárd zlotyban (1,6 ezer milliárd forint) jelölték meg. Mularczyk szerint a nemzetközi közösségnek meg kell ismernie Lengyelország valódi háborús veszteségeit, a német és a lengyel kormánynak pedig kétoldalú szerződésben kellene rendezniük a német háborús tevékenység következményeit.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.