Katonai helikoptereket és drónokat vetnek be Madagaszkáron a dahalók, azaz a banditák ellen, akik évtizedek óta sanyargatják a déli lakosokat a zebuk miatt, az összecsapások sokszor véres küzdelemig, brutális gyilkosságokig fajulnak. Az országban a húsuk miatt nagy becsben tartják a púpos szarvarmarhákat, amelyek értéke meghaladhatja az 500 dollárt, ez sokak havi jövedelmének a háromszorosa. A helyiek éppen ezért a nehéz, hegyvidéki terepen olykor tíz napig gyalogolnak az állattal, hogy aztán a legnépszerűbb zebupiacon pénzhez jussanak.
A párosujjú patásokat hozományként és szertartásokon is felhasználják. Dahalóknak eredetileg a déli falvak szélén élő, kiközösített embereket hívták, akiknek semmilyen tulajdonuk nem volt, így ha házasodni akartak, elloptak néhány zebut a falusiaktól, és ezt ajánlották fel a lány szüleinek, bizonyítva ezzel bátorságukat is. Sokáig a környéken némi túlzással elfogadhatónak tartották a lopásokat, mert nem társult hozzá erőszak, többnyire éjjel csempészték ki az állatokat, legfeljebb kettőt-hármat.
Az 1970-es években súlyosbodó gazdasági különbségek és élelmiszerválság miatt azonban egyre gyakoribbá és durvábbá váltak a lopások, és ezt már a falusiak sem tűrték némán, többször is halállal ért véget a konfliktus.
A kalasnyikovval felszerelkezett banditák elkezdték százával elvinni a zebukat, de az is előfordult, hogy útlezárással vagy emberrablással szereztek pénzt.
Sőt, az ambatotsivalai tolvajokkal szembeszálló szomszéd falut, Andramondambót gyakorlatilag eltörölték a föld színéről, az összecsapásoknak 22 halálos áldozatuk volt, és csaknem 2500-an váltak hajléktalanná. Az országot sújtó válság ráadásul aligha csillapodik: az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete és az Európai Unió közösen készített jelentése szerint legalább félmillió embert fenyeget az éhezés a klímaváltozással járó szélsőséges időjárási viszonyok miatt.
A hatóságoknak a hegyi, szinte megközelíthetetlen terep miatt rettentően nehéz dolguk van, ám a kormány azt ígéri, ennek ellenére keményen fellép a zebutolvajok ellen. Olyannyira keményen, hogy az Amnesty International jelentése szerint a madagaszkári rendfenntartók aránytalan és önkényes erőszakot alkalmaznak, olykor teljesen ártatlan lakosokkal szemben.
A helikoptereket és drónokat azt követően vetették be nemrégiben, hogy a dahalók 32 embert gyilkoltak meg kegyetlenül: három nádfedeles házba kényszerítették be őket, aztán rájuk gyújtották az épületeket. Az áldozatok között nők és gyerekek is voltak. A helyi védelmi minisztérium álláspontja szerint azért égették porig a falut és ölték meg a lakosokat, mert egy korábbi zebulopást követően információkat adtak ki a tolvajokról a rendőröknek.
Levadászunk mindenkit, akinek köze volt ehhez a bűncselekményhez
– üzente Richard Rakotonirina tábornok.
Az IMF segítségére szorul MadagaszkárA Nemzetközi Valutaalap (IMF) 312,4 millió dolláros hitelkeretet biztosít Madagaszkár számára, hogy segítsen ellensúlyozni a világjárvány és az éghajlatváltozás negatív pénzügyi következményeit. A járvány továbbra is súlyos emberi és gazdasági károkat okoz Madagaszkáron, visszafordítva a közelmúlt társadalmi és gazdasági fejlődését, emellett súlyos fiskális és külső finanszírozási terheket hoz magával. |
A madagaszkári eseményekről Dahalo címmel egyébként videójátékot is készítettek, hangsúlyozva, hogy a bűnözők szörnyű tragédiákat okoznak, 2017-ben például négyezernél is többen haltak meg a zebuk miatti konfliktusokban.
„A dahalojelenség azért is fontos, mert az egész madagaszkári népet érinti, története megérdemli, hogy elmeséljük” – írták a fejlesztők. A játékban három karaktert hoztak létre: a faluban élő gazdát, a jó útra tért dahalót és a kormányt képviselő katonát. A felhasználó ezek egyikének a helyébe lép, hogy megküzdjön a zebukért támadó dahalókkal, és végül legyőzze a fegyvereseket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.