késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Fellélegezhetnek a kutyatartók, feltárult a magyar vizsla titka
Elkészült a rövid szőrű magyar vizsla genetikai fajtaprofilja. A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Haszonállat-génmegőrzési Intézete (NBGK HGI), valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézete és Állattenyésztési Tudományok Intézete (MATE GBI-ÁTI) kutatásának köszönhetően lehetségessé vált az egyes egyedek genetikai fajtatisztaságának bizonyítása vagy kizárása.
A kutyatenyésztésben gyakran merül fel a kérdés, hogy egy törzskönyvvel nem rendelkező egyed a fajtához tartozik-e vagy sem. A tenyésztők és a tenyésztőszervezetek eddig csak a küllemi bírálatra tudtak hagyatkozni ebben a döntésben. Még egy ténylegesen fajtatiszta kutya is kerülhet ilyen bírálati helyzetbe, ha elmulasztották a törzskönyvezését, vagy ha kóbor kutyaként nem lehet egyedileg azonosítani.
Mint a kutatók rámutattak, az egyik legkorszerűbb genetikai eljárás, az SNP-csiptechnika segítségével ma már hozzávetőleg 240 ezer pontot lehet egyszerre jellemezni egy kutya DNS-éből. Ez az eljárás nagy felbontású egyedi mintázatot ad az állat kromoszómáiról.
Ha az adott fajtából sok egyedet vizsgálnak meg, akkor a fajtára jellemző mintázatot is ki lehet mutatni, ennek segítségével pedig eldönthető, hogy melyik kutya tartozhat a fajtába és melyik nem. Ezt nevezik genetikai fajtaprofilnak.
Az NBGK HGI és a MATE GBI-ÁTI genetikusai elsőként a rövid szőrű magyar vizsla genetikai profilját hozták létre többéves kutatómunkával, amelyet a kormány génmegőrzési stratégiai programja támogatott. Az erről készített tudományos közlemény a Genes tudományos folyóirat legújabb számában jelent meg.
Az Agrárminisztérium már évekkel ezelőtt célfeladatként jelölte meg az NBGK HGI számára a kilenc magyar kutyafajta (puli, pumi, mudi, kuvasz, komondor, rövid és drótszőrű magyar vizsla, erdélyi kopó és magyar agár) genetikai vizsgálatát.
Vérmintákból dolgoznak a szakértők
A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége, az egyes fajták tenyésztőszervezetei, valamint az egyéni tenyésztők gyűjtik az ehhez szükséges vérmintákat. A kutatók a genetikai vizsgálatokat a rövid szőrű magyar vizsla hetven mintájának elemzésével kezdték több, korábban már leírt és két újonnan kidolgozott statisztikai módszerrel.
Bebizonyosodott, hogy e minták – a pedigréinformációkkal összhangban – genetikailag is valóban homogén csoportot képeztek a többi vizsgált fajtához viszonyítva, és hozzájuk értelemszerűen a drótszőrű magyar vizsla egyedek mutatkoztak genetikailag a legközelebbinek. Közülük is egyetlen, a rövid szőrű csoporthoz genetikailag a legközelebb álló drótszőrű egyedet választottak ki a kutatók a fajtaprofil 0–1 tartományának a maximumaként, a nulla pontot pedig a rövid szőrű magyar vizslák legjellemzőbb értéke-egyede adta.
A fajtabesorolás úgy történik, hogy a már bizonyítottan rövid szőrű magyar vizsla egyedekből álló referenciapopulációhoz viszonyítanak minden, a fajtába újonnan besorolandó állatot.
Az SNP-adatok analízise egy 0 és 1 közötti számot eredményez, amely a rövid szőrű magyar vizslához való genetikai hasonlóságot tükrözi. A tenyésztők és a genetikusok fogják majd többszörös tesztelések után kialakítani ebben a tartományban azt a küszöbértéket (például 0,8), amely alatt a besorolandó egyed genetikailag is rövid szőrű magyar vizslának minősíthető, vagy kizárható a fajtából.
Mivel a kifejlesztett módszerek univerzálisnak tekinthetők, ezért a kutatók tesztelni fogják ezeket nemcsak a további nyolc magyar kutyafajta, hanem egyéb állatfajok egyes fajtáinak esetében is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.