Bőven vannak fegyveres harcok a világban

Az orosz–ukrán háború árnyékában a Növekedés.hu összegyűjtötte a főbb katonai konfliktusokat világszerte. 

A cikk megfogalmazása szerint részben ideológia vagy médiatálalás kérdése, hogy valamelyest szimpatizálunk-e a baszkok (az ETA), az északír katolikusok (IRA), a nigériai dzsihadisták (Boko Haram) törekvéseivel, vagy pusztán gyilkosokként tekintünk rájuk, de emellett valójában a mai napig lezáratlan Dél-Korea és Észak-Korea, Szudán és Dél-Szudán, de valójában Azerbajdzsán és Örményország vagy a zsidók és a palesztinok háborúja is. 

Új-Guinea a világ második legnagyobb szigete, 2500 kilométer hosszú. A nyugati fele Indonéziához tartozik, a keleti fele Pápua Új-Guinea néven önálló állam. Két különleges rekorddal is büszkélkedik ez a nagy sziget, itt beszélik a földön a legtöbb nyelvet, nagyjából 7000 főre jut egy önálló nyelv, illetve itt történik a legtöbb nemi erőszak.

Az említett háborús konfliktus terepe Nyugat-Új-Guinea, a harcoló felek pedig Indonézia, az államalkotó ország és a Szabad Pápua Mozgalom (Organisasi Papua Merdeka), amely függetlenedne, vagy a keleti országrészhez csatlakozna.

A milf kifejezés az interneten alapvetően csinos negyvenes-ötvenes évekbeli nőkre alkalmazva lett közkedvelt, de a Fülöp-szigeteken egészen mást jelent. A MILF, vagyis a Moro Islamic Liberation Front (Moro Iszlám Felszabadítási Front) 1968 óta háborúban áll a hivatalos állammal. Azért csak akkortól, mert akkor alakult, de maga a muszlim vallású moro nép már négyszáz éve harcol a térség mindenkori uralkodóival. 

A Kongói Demokratikus Köztársaság északkeleti részének Ituri régiójában a földműves lendu és az állattenyésztő hema etnikai csoportok élnek együtt. Ők sohasem szívelték egymást, de a belga gyarmatosítók, ahogyan Ruandában is, itt is választottak egy szövetségest. Ahogy Ruandában a tuszikat a hutuk ellenében, úgy Kongóban a hemákat a lenduk ellen.

Az etnikumok között eleve mindig voltak viták a földekért, a természeti erőforrásokért, de miután a ruandai konfliktus másokban is felélesztette a környéken a nemzeti öntudatot, szervezettebb formára váltottak a harcok. A lendu etnikumot a Nacionalista és Integrációs Front (FNI) képviselte, míg a hemákat Kongói Hazafiak Uniója (UPC). Mindkét milícia borzalmas mészárlásokat, etnikai tisztogatásokat követett el, pár év alatt legalább 50 ezer gyilkosság történt, és 500 ezer ember menekült el.  

A Kivu-konfliktus szinte kibogozhatatlan, ráadásul ebben Kongó, Ruanda, Burundi és Uganda is érintett. A Kivu egy a Balatonnnál négyszer-ötször nagyobb tó Kongó és Ruanda között. A környéken élők balszerencséjére a térségben jelentős az aranybányászat, illetve az okostelefon- és akkumulátorgyártás szempontjából nélkülözhetetlen ritka fémek is vannak errefelé, így aztán mindenféle erő egymásnak esett. Igaz, vannak, akik szerint a gazdasági érdekek mellékesek, ezek régebbi konfliktusok.

Mindenesetre a leghírhedtebb erő a Kongói Demokratikus Köztársaság hadserege (FARDC), amely globálisan is élen jár a civilek sanyargatásában, gyerekek besorozásában, a lányok megerőszakolásában. A fő ellenfele pedig a Hutu Hatalom Demokratikus Erői Ruanda Felszabadításáért (FDLR) nevű csoport.

Jelenleg az utóbbi helyett már egy másik csoport a fő ellenfél: a Népvédelmi Nemzeti Kongresszus (CNDP). A szálak eléggé kibogozhatatlanok, s miközben aligha hallottunk sokat a Kivu-háborúról, van egy szempont, amelynek alapján ez ma a legsúlyosabb háború a világon. Ez a szempont pedig az ENSZ bevonódása.

Sok háború van a világon, de sehol nincs ennyi békefenntartó, illetve sehol nincs ennyi áldozat közöttük. Az ENSZ legnagyobb békefenntartó kontingense, a helyi misszió (MONUSCO) nagyjából 21 ezer katona állandó jelenlétét követeli meg.