Felháborodást okozott a Shell rekordszintű nyeresége – emelnék az extraprofitadót
Miután sosem látott, éves szinten 40 milliárd dolláros nyereségről számolt be a Shell, egyre erősebbek azok a hangok, amelyek Rishi Sunak brit miniszterelnököt kritizálják a vállalatra kiszabott extraprofitadó túlzottan csekély volta miatt.
A brit székhelyű vállalat csütörtökön azt is közölte, hogy 134 millió dollárnyi extraprofitadót fizetett 2022-ben a szigetországban, míg ennek uniós megfelelője, a szolidaritási hozzájárulás 520 millió dollárjába került.
A Shellt már októberben is számos kritika érte, amikor közölte, addig még nem fizetett egyetlen fontot sem a brit extraprofitadó kapcsán, ám a cég szerdán azt is közölte, hogy 2023-ban számításai szerint 500 millió dollárt fog kifizetni ezen a címen.
A 2021-hez képest duplázódó tavalyi profit azonban így is csípi az ellenzéki politikusok és a szakszervezeti vezetők szemét, ezért a Munkáspárt valódi extraprofitadót és az energiaársapka áprilisi emelésének elhalasztását követelte, míg a liberális demokraták felháborítónak nevezték, hogy a cég Putyin háborúján nyerészkedik, és ők is az adó növelésére szólították fel Sunakot.
A szakszervezetek szerint ekkora nyereség már obszcén, és valósággal sértés a dolgozó családokkal szemben.
A brit miniszterelnök szóvivője elmondta, hogy tisztában voltak vele, hogy a közvélemény túlzónak fogja találni a Shell hasznát, ezért vezették be az extraprofitadót, amely hasonló más országok gyakorlatához. Ezért azt gondolják, hogy az adó megtalálta az egyensúlyt a megélhetési költségeket enyhítő támogatások finanszírozása és a beruházások ösztönzése között, ami elengedhetetlen a brit energiabiztonság megteremtéséhez – írja a The Guardian.
A brit kormány tavaly vezetett be extraprofitadót az olajcégek északi-tengeri tevékenysége kapcsán, amelyet később Jeremy Hunt pénzügyminiszter szigorított is. A Shell rekordprofitját az orosz invázió hatására emelkedő olajárak mellett nagyban segítette az is, hogy a vállalat a világ legnagyobb LNG-kereskedője, és ez a szegmens az orosz gázcsapok elzárása után busás hasznot hajtott.
A cég új vezérigazgatója, Wael Sawan is a földgáz – és a hozzácsapott megújuló – üzletágat vezette, mielőtt jelenlegi posztjára került volna. A cégvezető az eredményeket ismertetve a negyedéves osztalék 15 százalékos emelését és 4 milliárd dollár értékű részvény-visszavásárlási programot is bejelentett. Az osztalék így a tavalyi utolsó negyedévre 6,3 milliárd dollárt tesz ki, míg
a Shell összesen 26 milliárd dollárral jutalmazta részvényeseit tavaly.
Arra a kérdésre, hogy milyen érzés ekkora nyereségeket csinálni, miközben az emberek alig győzik a számláik kifizetését, a libanoni származású üzletember elismerte, hogy nehéz időket élünk, amikor szülőhazájába látogat, sokszor áram sincsen, ezért szerinte a megoldás az, hogy továbbra is energiát biztosítanak a világnak.
Az olajvállalatot nemcsak a sosem látott nyereség miatt kritizálták, hanem azért is, mert a valósnál magasabbnak tünteti fel a megújuló energiát célzó befektetéseit. A cég 2021-ben 20, 2022-ben 25 milliárd dollár értékű beruházást eszközölt, tavaly 12 milliárd dollárt költött olaj- és földgázprojektekre, míg megújuló energiára 3,5 milliárd dollárt szánt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.