késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Hozzájárult a magyar parlament Finnország NATO-csatlakozásához
Hozzájárult az Országgyűlés hétfőn Finnországnak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO) való csatlakozásához, ezzel az utolsó akadály is elhárult az északi állam csatlakozása kapcsán.
A képviselők 182 igen és 6 nem szavazattal hagyták jóvá a csatlakozási jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényt.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára a Finn Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések vitájában a csatlakozási folyamatot ismertetve felidézte: a NATO 2022 júniusi madridi csúcstalálkozóján hozott döntést arról, hogy meghívja Finnországot és Svédországot a csatlakozásról szóló tárgyalások megkezdésére.
A csatlakozási tárgyalások sikeres lezárása után 2022. július 5-én írták alá a tagok a Finnország csatlakozásáról szóló jegyzőkönyveket, majd kezdetét vehette a jegyzőkönyvek megerősítésének folyamata a NATO-tagállamokban.
Elmondta, a kormány támogatja a javaslatot és a NATO északi bővítését.
Menczer Tamás kitért arra: Finnország partnersége a NATO-val közel 30 éve nyúlik vissza, Finnország 1995 óta szoros partneri viszonyt tart fenn a NATO-val, számos két- és többoldali együttműködésben vesz részt.
Finnország az 1990-es évek óta fokozatosan növelte a katonai szövetséggel való katonai együttműködést, a szövetség által vezetett műveletekben és missziókban való részvétel által a finn fegyveres erők átvették a NATO szabványait, ennek eredményeként a finn hadsereg teljes mértékben képes együttműködni a NATO-val.
Továbbá 2013 óta Finnország partnerországként részt vesz a szövetség kollektív védelmi gyakorlatain.
A szövetség olyan országgal bővül, amely minden tekintetben megfelel a NATO-csatlakozás követelményeinek és ütőképes, együttműködésre képes fegyveres erővel rendelkezik.
Múlt csütörtökön Sauli Niinistö államfő már aláírta a Finnország NATO-csatlakozásához szükséges törvénymódosításokat, így ezek hatályba is léptek. Az államfő aláírásával Finnország teljesítette az észak-atlanti szövetséghez való csatlakozás nemzeti feltételeit, ahogy a 30 NATO-tagállamból 29 is hasonlóan tett, már csak a török jóváhagyás van hátra – erre azonban hamarosan sor kerülhet, mivel Erdogan elnök erre már ígéretet tett nemrég.
A török ratifikációra minden bizonnyal a május 14-re kitűzött elnök- és parlamenti választások előtt sor kerül.
Az eddig semleges észak-európai állam az orosz–ukrán háború kitörését követően kérte felvételét a katonai szövetséghez Svédországgal egyetemben, akiknek a csatlakozásával egyelőre a magyar fél nincs megbékélve. A svéd csatlakozás kapcsán Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója elmondta: annak támogatásáról a kormány már döntött, azonban a parlament egyes tagjai még nincsenek meggyőzve erről.
A magyar parlamenti képviselők közül néhányan nem nyugodtak, mert azt látták, hogy az elmúlt években svéd kormányzati szerepelők sportot űztek abból, hogy folyamatosan megkérdőjelezték a magyar demokrácia állapotát, sértegették a választókat, a képviselőiket, ezáltal egész Magyarországot
– fejtette ki Orbán Balázs. Hozzátette: nem szeretnének állást foglalni svéd belpolitikai kérdésekben, de ugyanezt elvárják másoktól a magyar kérdések tekintetében.
Finnország esetén egy különleges történelmi barátságról és szövetségről van szó, úgy tűnik, a finnektől sikerült megerősítést kapni, hogy ezek a problémák a jövőben nem maradnak fenn, de Svédország esetén nem ez a helyzet – fejtette ki a miniszterelnök politikai igazgatója.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.