A katonakötelesek egységes nyilvántartásának létrehozásáról és az elektronikus behívó bevezetéséről szóló törvényt fogadott el az orosz parlament alsóháza kedden. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint a törvény a katonai nyilvántartás javításáról és korszerűsítéséről szól, és nincs második mozgósítási hullám az országban.
Ezentúl a behívót elektronikusan és levélben is megkapják az érintettek és az elektronikus behívó kézbesítettnek tekintendő hét nappal azt követően, hogy feltöltik a címzett személyes fiókjába az állami szolgáltatások portálján (Goszuszlugi). A sorkötelesek nyilvántartását a katonai biztosságok fogják vezetni.
Azoknak, akik megkapják az elektronikus behívót, húsz napon belül jelentkezniük kell a sorozási hivatalban. Ezen idő alatt a behívottaknak tilos elhagyniuk Oroszországot.
Akik nem jelentkeznek, azokkal szemben a hatóságok ideiglenes intézkedéseket vezetnek be, például korlátozhatják őket a gépjárművezetés jogában, elutasíthatják esetükben a vállalkozói vagy a tulajdonjogi bejegyzést, a regionális hatóságok pedig kifizetéseket, támogatásokat tarthatnak vissza tőlük. A határozatok öt napon belül távolról is megfellebbezhetők.
A katonaköteles alkalmazottakról a munkáltatóknak is jelentéseket kell tenniük az állami szolgáltatások portálján keresztül.
Ugyancsak adatokkal látja el a nyilvántartást a szövetségi adószolgálat, a belügyminisztérium, az oktatási tárca, a központi választási hivatal, a bíróságok, a nyugdíjpénztár, a szociális alap, valamint más intézmények.
A törvényt még a felsőháznak is meg kell szavaznia, de gyakorlatilag biztosra vehető, hogy ott is megszerzi a szükséges többséget. A nyilvántartást Vlagyimir Putyin elnök utasítása alapján 2024 áprilisára kell összeállítani.
Mindeközben a Wagner magánhadsereg alapítója, Jevgenyij Prigozsin szerint Bahmut 80 százaléka már orosz kézre került,
míg Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője ismét jelentős ukrán veszteségekről számolt be kedden. A szóvivő szerint egyetlen nap alatt 610 főt vesztettek az ukránok, továbbá három harckocsit, egy lengyel gyártmányú Krab önjáró löveget, egy Sz–300-as légvédelmi rakétarendszerhez tartozó radart és egy lőszerraktárt.
Az ukrán hadsereg kiképzését közben már Litvánia is segíti, miután katonai kiképzőket küldött Németországba, hogy a német és belga egységekkel közösen
részt vegyenek ukrán katonák kiképzésében az Európai Unió Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziója (EUMAM Ukrajna) keretében.
A május 15-ig tartó, német vezetésű missziót Litvánia mintegy negyven katonával segíti – közölte még márciusban Arvydas Anusauskas litván védelmi miniszter. A tavaly ősszel létrehozott uniós kiképzőmisszió célja, hogy az ukrán katonák hatékonyabban tudják felvenni a harcot az orosz hadsereggel szemben. Litvánia az EUMAM keretein kívül más kétoldalú és egyéb nemzetközi kezdeményezésekhez is csatlakozott, és idén már kétezer ukrán katona kiképzésében vettek részt litván szakemberek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.