Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő válságtanácskozásra hívja jövő héten Brüsszelbe Aleksandar Vucic szerb elnököt és Albin Kurti koszovói miniszterelnököt – jelentette be csütörtökön Peter Stano uniós szóvivő.
Észak-Koszovóban hetek óta etnikai feszültségek vannak, május végén zavargások törtek ki, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után, a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, a mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni posztjukat.
A helyi szerbek rátámadtak a NATO koszovói békefenntartó erőire (KFOR), amire válaszul a szövetség úgy döntött, hogy további 700 fővel megerősíti a KFOR-t.
A koszovói rendőrség kedden elfogott egy szerb férfit, aki a gyanú szerint a KFOR elleni támadások egyik szervezője volt. Belgrád azonnal reagált, és közölte: a férfi ártatlan. A koszovói szerbek tiltakozásképpen ismét az utcára vonultak.
Szerdán a szerb belügyminisztérium bejelentette, hogy felfegyverzett koszovói albán rendőröket fogtak el Szerbiában.
Aleksandar Vucic szerb elnök csütörtökön a médiának azt nyilatkozta, hogy a koszovói miniszterelnök háborút akar kirobbantani, és hogy Pristina mindenáron fokozni akarja a feszültséget a két ország között.
Peter Stano az uniós bizottság csütörtöki sajtótájékozatóján úgy nyilatkozott, hogy az EU szoros figyelemmel kíséri a helyzetet, és sürgősen felveszi a kapcsolatot mindkét féllel, továbbá a KFOR-ral, hogy megállapítsa, mi is történt pontosan.
Addig is arra kérjük mind Koszovót, mind Szerbiát, hogy tartózkodjanak minden olyan cselekedettől vagy reakciótól, amely tovább fokozhatja a már most is elég nagy feszültséget, és tegyenek meg mindent annak enyhítése érdekében
– szólított fel a szóvivő.
Josep Borrell májusban jelentette be, hogy EU-s közvetítéssel megállapodás született a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezését célzó uniós javaslat gyakorlati megvalósításáról.
A 11 pontból álló javaslat egyebek mellett egymás dokumentumainak és diplomáinak elismerését, az egyszerűbb határátkelést, a könnyebb munkavállalást és a gazdasági kapcsolatok megkönnyítését tenné lehetővé.
Ugyanakkor tartalmazza azt is, hogy Szerbia a jövőben nem akadályozhatja Koszovó felvételét a nemzetközi szervezetekbe, Koszovónak pedig meg kell alakítania a szerb kisebbség önkormányzatiságát biztosító közösséget.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.