BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Újraéleszti a gulágok hagyományát Oroszország – Már több ezer civilt hurcoltak el

Legalább 4000 civilt tartanak fogva Oroszországban, és legalább ugyanennyit szétszórtak a megszállt területeken. Mintegy negyven orosz és fehérorosz fogvatartási intézménybe és további 63 ideiglenes táborban börtönzik be a kínzásnak és kényszermunkának kitett civileket – állítja riportjában az AP hírügynökség.

Ukrán civilek ezreit tartják fogva az oroszok – állítja riportjában az AP hírügynökség, ráadásul az első világháború előtt kialakított gulágrendszerhez igen hasonló módszerekkel. A civileket jellemzően az elfogott katonákkal együtt börtönözik be, és azonos eljárásnak teszik ki. Az oroszok által megszállt ukrán területeken fogva tartottak többségének nincs semmiféle státusza az orosz törvények szerint.

Russia-Ukraine war continues
Fotó: Metin Aktas

Az Associated Press birtokába került, 2023. januári keltezésű orosz kormánydokumentum 2026-ig 25 új börtönkolónia és hat másik fogvatartási központ létrehozását vázolja fel a megszállt Ukrajna területén. Emellett Vlagyimir Putyin orosz elnök májusban egy olyan rendeletet írt alá, amely megkönnyíti az orosz megszállásnak ellenálló ukránok határozatlan időre történő deportálását Oroszországba. Ez több esetben is megtörtént – állítja az AP konkrét dokumentumokra hivatkozva.

Sok civilt olyan csekély állítólagos kihágások miatt visznek el, mint például az ukrán nyelvtudás, vagy azért, mert fiatal férfiként leltek rá egy megszállt területen. Ráadásul gyakran vádemelés nélkül tartják őket fogva. Másokat terrorizmussal vádolnak, vagy azzal, hogy ukrán katona, vagy hogy„ellenáll a különleges katonai műveletnek”. Az orosz hadsereg több száz embert használ rabszolgamunkára, árkok és egyéb erődítmények ásására, valamint tömegsírok kialakítására.

Ezeken a helyeken a kínzás rutinszerű, beleértve az ismétlődő áramütéseket, a koponyarepedéseket és bordatöréseket okozó veréseket, valamint a szimulált megfojtást. Sok egykori fogoly azt mondta az AP-nek, hogy szemtanúi voltak az ebből adódó haláleseteknek. Az ENSZ június végi jelentése 77 polgári fogoly kivégzését és egy ember kínzás okozta halálát tudta dokumentálni.

Oroszország egyáltalán nem ismeri el civilek fogva tartását, az okokról meg főleg nem beszél. Ám ezek a foglyok gyakran szolgáltak alku tárgyául a katonafoglyok cseréjekor. Az ENSZ szerint bizonyítékok vannak arra, hogy civileket emberi pajzsként használnak a frontvonalak közelében.

Az AP több tucat emberrel, köztük húsz korábbi fogvatartottal, volt hadifoglyokkal, több mint egy tucat fogva tartott civil családjával, két ukrán hírszerzési tisztviselővel és egy kormányzati tárgyalóval beszélt. Beszámolóik, valamint műholdfelvételeik, közösségimédia-tartalmaik, kormányzati dokumentumok és a Vöröskereszt által kézbesített levelek másolatai megerősítik a civilek őrizetbe vételének és bántalmazásának széles körű orosz rendszerét.

Legalább 4000 civilt tartanak fogva Oroszországban, és legalább ugyanennyit szétszórtak a megszállt területeken Vlagyimir Osecskin, egy száműzött orosz emberi jogi aktivista szerint, aki orosz börtönökben beszél informátorokkal, és megalapította a Gulagu.netet a visszaélések dokumentálására. 

Russia-Ukraine war continues
Fotó: AFP

Osecskin bemutatott az AP-nek egy 2022-es orosz börtöndokumentumot, amely szerint 119 ukránt, akik „ellenzik a különleges katonai műveletet”, repülőgéppel az oroszországi Voronyezs régió fő börtöntelepére szállítottak. A riport szerint mintegy negyven orosz és fehérorosz fogvatartási intézményben és további 63 ideiglenes táborban börtönzik be az ukrán civil foglyokat.

Az ukrán kormány úgy véli, hogy körülbelül 10 ezer civilt tarthatnak fogva – mondta Olekszandr Kononeko ukrán tárgyaló a hozzátartozóktól származó jelentések, valamint egyes civilekkel és a fogolycserék során visszatért több száz ukrán katonával készült interjúk alapján.

A riportban megszólaló korábbi fogvatartottak arról számoltak be, hogy kínozták őket, a frontvonalra küldték sokukat árkot ásni az oroszoknak, orosz egyenruhában, és fontosnak tartották megjegyezni, muszáj beszélni ezekről az eseményekről. „Ha nem beszélünk róla, és hallgatunk, holnap bárki ott lehet – a szomszédom, az ismerősöm, a gyerekem” – mondta Olena Jahupova, akit Zaporizzsjából vittek el az oroszok, és arra kényszerítették, hogy árkokat ásson nekik a frontvonalon. 

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.