Ipari szinten gyártják az álhíreket az orosz–ukrán háborúban
Az ukrajnai háború soha korábban nem látott információs zajban folyik, naponta jelennek meg információk ellenőrizetlen forrásból. A Mandiner összeszedte, melyek voltak eddig a média legemlékezetesebb baklövései.
Rögtön a háború elején kapott szárnyra két olyan legenda, amelyekről nem sokkal később kiderült, hogy hamisak voltak. Az egyik ilyen a Kígyó-sziget „hősi halált halt” védői, akikről kiderült, hogy nem haltak meg, hanem orosz fogságba estek. A másik pedig „Kijev szelleme”, a „hős vadászpilóta”, aki egyes hírek szerint tíz, más hírek szerint pedig negyven orosz repülőgépet lőtt le, holott a második világháborúban egy vadászpilótának már öt légi győzelem után is járt az „ász” megnevezés. Később persze Kijev szelleméről is kiderült, hogy sohasem létezett – ezt az ukrán hadügy is elismerte –, csak a háborús propaganda terméke.
Az oroszok kifogynak, Putyin pedig halott
A korai hőstetteket követően a kommunikáció új témát talált, a nyugati sajtó ekkor kezdte el boncolgatni az orosz katonák felszerelését. Jöttek a „hírek”, miszerint az orosz sorkatonák 19. századi puskákat kapnak, avagy gyalogsági ásóval harcolnak, hogy spóroljanak a lőszerrel. Továbbá azok is, amelyek – leginkább a brit hírszerzésre támaszkodva – arról szóltak, hogy Oroszország ki fogy a rakétákból, drónokból.
Voltak, akik 2020 márciusában azt írták, hogy Putyin csapatai már csak 14 napig lesznek képesek harcolni.
Számos hír szólt arról is, hogy Vlagyimir Putyin valójában halott, és dublőrök játsszák el a szerepét.
A legfrissebb hírek a júniusban kezdődött nagy tavaszi ukrán ellentámadásról szólnak. Az első kudarcokat követően azonnal megjelentek azok az állítások, amelyek arról szóltak, hogy valójában nem is kezdődött meg az ellentámadás, csak „tapogatózó hadműveleteket” folytatnak az ukránok; ezután arról folytak és folynak a mai napig is a viták, hogy vajon az ukrán csapatok elérték-e már az első orosz védelmi vonalat.
A hadműveletek lassú haladásának okát is számos tényezőben találták meg az újságírók és a brit védelmi minisztérium: az utóbbi szerint az aljnövényzet és a bokrok miatt nem haladnak az ukrán csapatok.
Mindent az oroszok követnek el?
A legutóbbi „tévedés” az volt, amikor orosz rakétatámadásnak állította be a média azt, hogy az ukrán Konsztantyinovka belvárosi piacára egy rakéta csapódott be, 15 ember halálát okozva. Később a The New York Times fedte fel, hogy valójában egy célt tévesztett ukrán rakéta csapódott be a város piacába.
A háborúzó felek is mindent megtesznek, hogy minél kevésbé lehessen tisztán látni. Emlékezetes viták folytak arról is, hogy vajon Oroszország saját maga lövi-e az általa elfoglalt zaporizzsjai atomerőművet, ahogy azt Kijev állította. De azzal kapcsolatban is merültek fel kérdések, hogy a Nova Kahovka-i gátat biztosan az oroszok robbantották-e fel, ahogy minden média beszámolt róla. Ugyanez volt a helyzet az Északi Áramlat felrobbantásával kapcsolatban is.
Az orosz oldalon pedig azok a magyarázatok nem állták ki a valóság próbáját, amelyek például Kijev bekerítésének kudarcát vagy éppen a Harkovtól való visszavonulás „valódi” okait magyarázták. A sötét titkokat rejtő ukrajnai biolaborokról is számos alkalommal beszéltek az oroszok – mindenféle bizonyíték felmutatása nélkül.
Az pedig nem is kérdés, hogy az orosz emberek csak erősen megszűrt és konstruált híreket kapnak a saját hadseregük és vezetésük által folytatott háborúról.
Egy közös van mindegyik, később hamisnak bizonyult hírben, hogy egyik médium sem kért elnézést amiatt, hogy közlésükkel félretájékoztatták az embereket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.