Még több békefenntartó érkezhet Koszovóba

A NATO további védelmi erők mozgósítását engedélyezte Koszovóba – jelentette be a szervezet sajtóközleményben. A szervezet legfőbb döntéshozó testülete pénteken ülésezett, hogy megvitassa a koszovói helyzetet. A NATO irányítása alatt álló koszovói békefenntartó haderő (KFOR) jelenlétét május óta megerősítették a régióban, a szervezet pedig úgy döntött, hogy engedélyezi további csapatok bevetését a kialakult feszültség csökkentésére.

Azt egyelőre nem pontosították, hány osztagot küldenek és mely szövetséges országokból. A szervezet megerősítette, hogy a KFOR rendelkezésére bocsátja az összes erőforrást, amely megbízatás teljesítéséhez szükséges. A NATO egyben sürgette Belgrádot és Pristinát, hogy vegyenek részt az EU által közvetített párbeszédben, mivel ez az egyetlen módja annak, hogy olyan megoldásokat találjanak, amelyek tiszteletben tartják valamennyi közösség jogait. A szövetség szerint ez kulcsfontosságú Koszovó tartós biztonsága és a régió stabilitása szempontjából. 

A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött. Koszovóban zavargások törtek ki május végén, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta észak-koszovói térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat.

A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a KFOR katonáira támadtak. Az utcai harcokban a feleket szétválasztani próbáló békefenntartó erők mintegy harminc, többségében magyar tagja is megsérült. Vasárnap pedig Észak-Koszovóban lövöldözés tört ki szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek és koszovói rendőrök között. A tűzpárbaj egész nap tartott, egy rendőr meghalt, egy megsebesült, négy támadót lelőttek, hatot megsebesítettek, ötöt pedig letartóztattak a rendőrök. 

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Ehhez hozzá kell tenni: Koszovó északi részén a szerbek adják a többséget. Szerbia és Koszovó között 2013-ban kezdődött el egy tárgyalássorozat uniós közvetítéssel, és noha a kapcsolat rendezése elősegítené mindkét ország európai integrációját, valós előrelépés azóta sem történt.