„Jahja Szinvar az izrael ellen indított katonai kampány parancsnoka, és egy halott ember” – közölte október kilencedikén az Izraeli Védelmi Erők ellentengernagya, Daniel Hagari egy sajtótájékoztatón. A fenyegetést sokan félreértelmeztek az X-en (korábban Twitter), és így terjedt el több helyen, hogy meghalt. Ám a jelenlegi információk szerint még életben van, ahogy a Hamász fegyveres erőit vezető Mohammed Deif is.
Jahja Szinvar (angolul Yahya Sinwar) a Hamász egyik elnöke, 2017 óta a Gázai övezet irányítója. Parancsnoksága alá tartoznak az Izz ad-Din al-Qassam Brigádok, a Hamász katonai szárnyául szolgáló fegyveres erők. Szinvárt, a Hamászt és a brigádok tagjait 2015-ben hivatalosan is terroristákká nyilvánította az Amerikai Egyesült Államok kormánya.
Jahja Ibrahim Hassan Sinwar 1962-ben született Khan Yunisban, egy menekülttáborban. A város akkoriban az Egyiptomi Arab Köztársasághoz tartozott, ma a Gázai övezet része. Helyi arab iskolákban tanult, később pedig a Gázai Iszlám Egyetemen (Islam University of Gaza) szerzett diplomát arab nyelvből – olvasható a Palestin Information Centre egy már archivált cikkében.
Először 1982-ben tartóztatták le rendellenes tevékenységekért, és hat hónapot töltött a Far’a menekülttábor börtönében, ahol megismert több palesztin aktivistát, köztük Salah Shehade-et, hatására pedig elkötelezte magát a palesztin ügy mellett. 1985-ben alapította meg a Munazzamat al Jihad w’al-Dawa (Majd) nevű biztonsági szervezetet társával, Rawhi Mushtahával. A Majd többek között izraeli kémek elfogásával és kihallgatásával foglalkozott, 1987-ben pedig a Hamász hivatalos „rendőrsége” lett.
1988-ban megtervezte és végre is hajtotta két izraeli kém elrablását és meggyilkolását, valamint négy további palesztin kivégzését, az utóbbit azért, mert segítették az izraeli kémeket. 1989-ben a hatóságok kézre kerítették és négyszeres életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Többször is megkísérelte a szökést, de minden alkalommal elfogták.
2011-ben több mint ezer másik elítélttel együtt szabadon engedték egy fogolycsere keretein belül. A csere tárgya a Hamász által fogva tartott Gilad Shalit izraeli ügynök volt, akit öt évig raboskodott a terrorszervezetnél.
Szinvart 2017-ben, titokban választották meg a Hamász egyik vezetőjének, és a Gázai övezet irányítója lett, amelyet a terrorszervezet másik vezérétől, Ismail Haniyeh-től vett át. Rövid időn belül kiépített egy igazgatási bizottságot, amellyel egyértelművé tette, hogy nem áll szándékában együttműködni a Palesztin Állammal (pontosabban Ciszjordániával), és elutasít minden béketárgyalást Izraellel.
2021 márciusában újfent titkos választások útján lett újabb négy évre a Hamász gázai csoportjának vezére, ezzel továbbra is ő maradt a Gázai övezet de facto vezetője. Pár hónappal később egy izraeli légicsapás érte a Hamász gázai főhadiszállását, amely után úgy hitték, hogy Sinwar is az áldozatok között van, de nem sokkal később nyilvánosan megjelent több alkalommal, cáfolva a hírt.
Sinwar jelenleg is a Hamász gázai erőinek főparancsnoka.
A Hamász egy palesztin szunnita iszlamista politikai mozgalom, amely több mint a felét teszi ki a Palesztin Törvényhozó Tanácsnak (PLC). Vezetői Ismail Haniyeh, aki a szervezet politikai szárnyának, a Majlis al-Shurának az elnöke, valamint Yahya Sinwar, aki a Gázai övezet de facto vezetője. A fegyveres erők, az Izz ad-Din al-Qassam Brigádok parancsnoka Mohammed Deif. A Hamász legmagasabb szintű döntéshozó szerve a Politikai Iroda, amely 15 főből áll.
A Hamász 1987-ben alakult, az első intifáda palesztin felkelés idején. Alapításának fő célja, hogy egy egységes, független palesztin állam jöhessen létre, amely magában foglalja Ciszjordániát, a Gázai övezetet és Izrael jelenlegi területét. 2007-ben kiszorították a Palesztin Nemzeti Hatóságot a Gázai övezetből, amely, bár területileg a Palesztin Állam része, azóta mégis kizárólag a terrorszervezet irányítása alatt áll. A mozgalom a Muszlim Testvériség csoportosulás elkötelezett tagja.
A Hamász katonai parancsnoka, Mohammed Deif 2023. október 7-én az al-Aksza Vihar hadművelet keretében rakétatámadást indított Izrael ellen, amely elmondása szerint csak az első lépcsője a Hamász Izrael elleni megújított erőfeszítéseinek. A támadás egyértelműen a Hamász fő céljának megvalósítása érdekében történt, hogy egyesítsék a történelmi Palesztina területét. Mindezt alátámasztja az is, hogy egy nappal a támadás előtt kiszivárgott az a Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok közti egyezkedés, amely szerint többek között Szaúd-Arábia hajlandó lenne elismerni Izraelt. Továbbá a Hamász politikai vezetője, Ismail Haniyeh egy október 8-i interjúban azt is kijelentette, hogy fegyveres palesztin frakcióknak szándékukban áll kiterjeszteni a gázai konfliktust Ciszjordániára és Jeruzsálemre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.