Az erősen polarizált Lengyelországban a vasárnapi választások előtt a hivatalban lévő Jog és Igazságosság (PiS) és a liberális Polgári Platform (KO) heves kampányt vív, amelyben a személyes sértések és a vádaskodás sokkal fontosabb helyet kapott, mint az ország jövőjét érintő legfontosabb ügy – a következő 4 év gazdasági programja, amelynek a geopolitikai feszültségek és az egymást követő válságok mellett szilárdabbnak kell lennie, mint valaha.
A választópolgárok 41 kerületben, pártlistás rendszerben szavazzák meg négy évre a Szejm alsóháza és a felsőházi szenátus tagjait – ezzel párhuzamosan pedig egy népszavazást is tartanak, amelyen a bevándorlók befogadásától a nyugdíjkorhatár emeléséig terjedő kérdésekre lehet válaszolni. Az országban több mint 29 millió ember jogosult a szavazásra.
A PiS, amely egy példa nélküli harmadik ciklusra pályázik, szoros versenyben van a KO-val, azonban egyikük sem elég erős a parlamenti többség megszerzéséhez.
A kormánypárt a legfrissebb felmérések szerint 37 százalékkal vezet, szemben a Polgári Platform 30 százalékával. A kettejük között három kisebb párt, a baloldali Lewica, a centrista Hamradik Út koalíciója, valamint a szélsőjobboldali Slawomir Mentzen Konföderáció döntheti el a versenyt, amelyek mindannyian 10 százalékon állnak.
A PiS az elmúlt nyolc évben stabil gazdaságpolitikát folytatott, és Lengyelország valószínűleg a jelenlegi úton marad, függetlenül a választások eredményétől. Az ellenzék megtanulta a leckét a 2015-ös hatalomvesztésből, és Donald Tusk, a KO vezetője megígérte, hogy ha hatalomra jutnak, pártja meg fogja tartani azokat a kiemelt ügyeket, amelyeket az előző kormány a társadalmi szövetbe ágyazott. Ilyen például Európa legalacsonyabb női nyugdíjkorhatára és számos más, szociálpolitikai juttatás. Ezen felül magasabb támogatást ígérnek az anyáknak, akik a munkaerőpiacra igyekeznek visszatérni.
A lengyel gazdasági növekedés alapjai – a közvetlen külföldi befektetések és az ipari termelés – a PiS-kormányt megelőzően jöttek létre, és ezek a politikai és társadalmi zavarokkal szemben, a feszült uniós kapcsolatok, a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború idején is ellenállónak bizonyultak.
Ugyanakkor, mivel fenn kell tartani a növekedés motorjait, egy jövőbeli kormány sem valószínű, hogy eltérne attól, hogy a növekvő munkaerő-kereslet kielégítése érdekében egyre inkább a vendégmunkásokra támaszkodjon.
Ez a gazdaságpolitikai pályafüggőség kockázatot jelent Lengyelország számára, mivel egyre nagyobb kihívásokkal kell szembenéznie – a demográfiai hanyatlás, a lakásárak emelkedése és a magánberuházások stagnálása is komoly problémák, azonban a PiS és az ellenzék sem tűnik elszántnak arra, hogy megoldásokat dolgozzanak ki ezekre.
A Polgári Platform győzelmének viszont egyértelmű előnyei is lennének, emiatt ugyanis enyhülhetne az uniós nyomás az országon.
A PiS-t az utóbbi években kemény kritikák érték Brüsszelből, az Európai Bizottsággal folytatott vitáik miatt pedig 2021 óta a Lengyelországnak járó EU-s forrásokat is elzárták.
Lengyel választás: ingyenpénz és koalíciós csatározások dönthetnek majd a következő kormányrólVégletekig kiélezett versenyt ígér a vasárnapi lengyel parlamenti választás, két nagy párt és három potenciális királycsináló csap össze. A nagy kérdés az: ki tud nagyobbat ígérni úgy, hogy közben az élet-halált jelentő koalíciós kilátásait sem rombolja. |
Élőben a lengyel választásról! Vasárnap este élő, eredményváró műsorfolyam a Mandiner YouTube-csatornáján, a legfrissebb adatokkal, lengyelországi kapcsolásokkal és szakértőkkel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.