Blinken elárulta Amerika tervét Gáza jövőjére a háború után
Antony Blinken amerikai külügyminiszter megerősítette az Egyesült Államok azon elképzelését, mely szerint Izraelnek a háború után nem kellene megszállás alatt tartania a Gázai övezetet a háború után. Annak a lehetőségét ugyanakkor nyitva hagyta, hogy Izrael átmenetileg szerepet játsszon a területen.
A G7-külügyminiszterek Japánban tartott tanácskozása után Blinken arról beszélt, hogy a területe Ciszjordániához hasonlóan a palesztin hatóságnak kellene kormányoznia. Elmondta azt is, hogy a rendezésnek egy olyan mechanizmust is tartalmaznia kell, mely újjáépíti Gázát és lehetőséget teremt arra, hogy az izraeliek és a palesztinok egymás mellett éljenek saját államaikban.
A Gázai övezetet 2007 óta, a Fatahhal szembeni polgárháborús győzelme óta a Hamász uralja, melynek elpusztítása Izrael célja a háborúban, miután a terrorszervezet október 7-én válogatás nélkül gyilkolt le és ejtett túszul civileket.
A Ciszjordánia egyes részeit kormányzó palesztin hatóságot azonban továbbra is a Fatah dominálja. A szervezet ráadásul megfigyelők szerint gyenge és sokat veszített hitelességéből is, így nem reális azt várni, hogy könnyedén átvegye az uralmat Gázában a Hamásztól – írja a Financial Times.
A héten Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök arról beszélt, hogy a zsidó állam határozatlan ideig tartó biztonsági felelősséggel rendelkezik Gázában, melyet sokan úgy értelmeztek, hogy Izrael ismét megszállása alá vonná a területet.
Blinken az izraeli vezetőkkel folytatott tárgyalásaiból azt a következtetést vonta le, hogy Izrael nem kívánja megszállás alatt tartani a 2,3 millió palesztin lakta Gázai övezetet.
Az amerikai külügyminiszter szerint a kulcs az, hogy a háború után Gáza ne legyen megszállva és ne üldözzék onnan el a palesztinokat, de az enklávé ne legyen a terrorizmus melegágya, ne legyen blokád vagy ostrom alatt és ne csökkenjen a területe se. Blinken a héten több izraeli és palesztin vezetővel, köztük a palesztin hatóságot vezető Mahmud Abbasszal is tárgyalt.
Az amerikai diplomata mindemellett nyomást gyakorolt Izraelre, hogy fogadjon el humanitárius szüneteket, melyek alatt segélycsomagok juthatnak a területre és teremtse meg a túszok biztonságos szabadon engedésének feltételeit. 12 órás fegyvernyugvásokra tett e célból javaslatot, miután a Hamász ötnapos fegyvernyugvási követelését a Netanjahu-kormány elutasította.
Blinken terve szerint a harcok 12 órás szünetében mind a két fél meghatározott lépéseket tenne a 240 túsz szabadon bocsátása érdekében, amik teljesülése esetén azt további 12 órával meg lehetne hosszabbítani. Az ügyben közvetítő Katar reméli, hogy 10-15 túsz elengedését el tudja érni, ha az amerikai javaslatot elfogadják.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.