Előrehozott választást követel a német ellenzék

Markus Söder bajor kormányfő előrehozott választást sürgetett hétfőn, azzal érvelve, hogy a szavazók elveszítették a bizalmukat az országot irányító hárompárti koalícióban az alkotmánybíróság döntése után, amely költségvetési válságba sodorta Európa legnagyobb gazdaságát.

„Az egész közlekedésilámpa-rendszer (ahogyan a színek alapján a koalícióra utalnak) nem működik. Ezért alapvető változásra van szükség” – írta a konzervatív Keresztényszociális Unió (CSU) vezetője az X közösségi platformon. Hozzátette, hogy az előrehozott választás „lenne az előrevezető út”.

Söder nincs egyedül a véleményével, egy friss felmérés eredménye szerint minden második német is úgy gondolja, hogy a 2025-ös választások előtt összeomlik Olaf Scholz kancellár szociáldemokratákból, zöldekből és szabad demokratákból álló koalíciója, miután az alkotmánybíróság törvényellenesnek minősítette, hogy éghajlatvédelmi projektek finanszírozására költsék a 2021-es pandémiás segélyeket, és ezzel hatvanmilliárd eurós lyukat ütött a költségvetésen.

A kabinet ezért kénytelen pótköltségvetést benyújtani, amely immár az egymást követő negyedik évben függeszti fel az alkotmányban rögzített adósságféket, hogy hitelek felvételével tömködje be a lyukakat. A kormány hétfőn hagyta jóvá a 2023-as pótköltségvetést, amelyet el kell fogadnia a törvényhozás alsóházának, a Bundestagnak is. 

A közlekedésilámpa-koalíció népszerűsége azonban már a költségvetési válság előtt is történelmi mélységbe zuhant, és a Politico kommentárja szerint Söder felhívása a választások előrehozására jól mutatja, hogy 

Söder nekiment Christian Lindner szabad demokrata pénzügyminiszternek is, mondván, hogy szerinte az FDP már nem is maradt hosszú távon stabil koalíciós partner. (Az FDP a múltban a CDU és a CSU kormányainak is rendszeresen tagja volt.)

Söder szerint június 9-én, az európai parlamenti választásokkal együtt mindjárt meg lehetne rendezni a német parlamenti választásokat is. A közvélemény-kutatások szerint ennek a legnagyobb esélyese a CDU–CSU, amelyet a szavazók 30 százaléka támogat. Az FDP 6 százalékon áll, éppen csak túllépve az 5 százalékos parlamenti küszöböt, a Zöldek a szavazók 12, az SPD a 16 százalékára számíthat, míg a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) erősödik, már 22 százalékon áll.