Ópium, kriptoadományok és zsarolás – ezek a tálib kormány legfőbb bevételi forrásai

A terrorizmus finanszírozása hatalmas probléma Afganisztánban, hiszen pénzügyi támogatást nyújt olyan terroristaszerveknek, amelyek károkat, tragédiákat okozhatnak közösségeknek, de akár nemzeteknek is  – írja cikkében a Magyar Nemzet. 

A tálibok az adományok mellett – amelyeket manapság főleg kriptovalutákban kapnak – tetemes bevételre tesznek szert ópiumtermesztésből és annak csempészetéből, bányászatból, zsarolásból. Ezek is mind olyan finanszírozást biztosítanak, amelyek lehetővé teszik, hogy még jobban ellenőrizhessék Afganisztán területeit, valamint kiterjesszék hatalmukat külföldre. 

Jól jövedelmez az ópiumkereskedelem

Az afganisztáni Talibán egyik fő bevételforrása a kábítószer-kereskedelem, ezen belül is az ópium értékesítése. Afganisztánban termelik a világon a legtöbb mákot, értékes nedve, az ópium pedig több kábítószer, köztük a heroin alapanyaga. Így nem meglepő, hogy a tálibok temes bevételekre tesznek szert, főleg úgy, hogy az ópiumtermesztés minden fázisát megadóztatják. A termelőktől 10 százalékos adót szednek, ugyanakkor a kábítószert előállítóktól és a terjesztőktől ennél sokkal többet gyűjtenek be.  

– fogalmazott John Nicholson amerikai tábornok, az afgán újjáépítésért felelős különleges főfelügyelő (Sigar) 2018-as jelentésében.

A nemesfém- és fémbányászat szép hasznot hoz

A bányászat a tálibok másik fontos bevételi forrása, mivel az ország gazdag természeti erőforrásokban, köztük aranyban, rézben és vasban. A Talibán egyes jelentések szerint értékes ásványokat nyert ki az ellenőrzése alatt álló bányákból, és eladta azokat pakisztáni és más országok vásárlóinak. 

2014-es éves jelentésében az ENSZ Elemző Támogatási és Szankciókat Megfigyelő Csoportja szerint a tálibok évente több mint 10 millió dollárt kaptak 25-30 illegális bányászati ​​tevékenységből a déli Helmand tartományban – derült ki a Magyar Nemzet összeállításából.

Védelmi pénzt szednek be a kereskedőktől

A tálibok 2018-ban nyílt levélben figyelmeztették az afgán kereskedőket, hogy fizessék meg adóikat különféle áruk után – beleértve az üzemanyagot és az építőanyagokat –, amikor az általuk ellenőrzött területeken utaznak vagy működni akarnak.

A tálibok zsarolásból és adóztatásból is bevételhez jutnak, így az ellenőrzésük alatt álló területeken az egyéneket és a vállalkozásokat védelmi pénz vagy adó fizetésére kényszerítik. A csoport a csempészetből is profitál, beleértve a fegyverek, kábítószerek és egyéb áruk határokon átnyúló kereskedelmét.

A külföldről érkező adományokból, a pénzt kapó szervezeteknek ugyanúgy adózniuk kell a tálib adminisztrációnak, így közvetve Nyugatról is érkezik pénz hozzájuk.

Több ezer eurót kérnek a migránsoktól

Amikor az amerikaik 2021 májusában kivonták az egységeiket Afganisztánból, hatalmas tömeg akart eljönni az országból. Az ENSZ migrációs ügynöksége akkor 40 százalékos növekedésről számolt be. Ez az adat kicsit csökkent, ám azóta is rengetegen akarnak Európába jutni Afganisztánból, rengeteg pénzt fizetve az embercsempészeknek.

Egy-egy útért Törökországból Szicília felé hajóval akár 8000 eurót is elkérhetnek, míg egy kicsivel olcsóbb, ám sokkal hosszabb az út a Balkánon keresztül. A migránsok legtöbbje katonakorban lévő férfi. Ahogy korábban a Magyar Nemzetnek Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő elmondta, azok a terroristacsoportok, akik tehetik, alvósejteket juttatnak vagy juttattak már Európába, akik csak a parancsra várnak. 

A Világgazdaság is megírta, hogy a nyilvános nemzetbiztonsági jelentés szerint a tálib titkosszolgálat közvetlen irányítása alá helyezte a Vajdaság területén működő afgán embercsempészcsoportokat. Úgy tűnik, hogy egy összekapcsolt hálózattal működik ez a szervezet, ám szétszórt csoportokkal. A szervezett bűnözés összekapcsolt elemei teszik lehetővé a mozgást egyik embercsempészcsoporttól a másikig. Egy ilyen csoport vehette át a hatalmat a magyar–szerb határon is.