Szijjártó Péter a magyar túszok szabadon engedését követelte – videó

A magyar túszok szabadon bocsátását követelte a Hamásztól Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn New Yorkba és azt, hogy a nemzetközi közösség tegyen meg mindent a terrorcsoport által Izraelből elhurcolt emberek mielőbbi elengedése érdekében – olvasható a Külgazdasági és Külügyminisztérium hétfői közleményében. A tárcavezető az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülése előtt hangsúlyozta, hogy az Izrael elleni brutális terrortámadás nyomán kezdődött konfliktus kapcsán hazánk három speciális szemponttal rendelkezik.

Ezek közül az első, hogy tizenöt magyar állampolgárságú személy is a Gázai övezetben rekedt, de közülük az egyiptomi és az izraeli közreműködésnek köszönhetően mindenkit sikerült kijuttatni, aki el akart jönni. Ezzel összefüggésen fontosnak nevezte, hogy minél kevesebb civil áldozata legyen a háborúnak. A második,  hogy a Hamász öt magyar állampolgárságú személyt is fogva tart. „Ezért mi nem tudunk elfogadni semmi olyan deklarációt, döntést, határozatot, ami nem mondaná ki világosan és egyenesen, hogy minden túszt azonnal, haladék nélkül és mindenfajta feltétel nélkül el kell engedni” – mondta Szijjártó.

A harmadik magyar szempont pedig Egyiptom stabilitásának megőrzése, miután 

A külgazdasági és külügyminiszter elmondta azt is, hogy  az ENSZ terrorizmus elleni szervezetének vezetőivel és az afrikai kapcsolatokért felelős főtitkárhelyettessel is találkozni fog New Yorkban. Hozzátette, hogy Magyarországon tavaly 275 ezer, míg idén több mint 170 ezer illegális határátlépést akadályoztak meg, és az érkezők láthatóan egyre erőszakosabbak. 

Kifejtette, hogy Európára óriási migrációs nyomás hárul már most is Afrika felől, és ez később elviselhetetlenné válhat, ha nem tesznek semmit. Szavai szerint ehhez fel kell lépni a terrorizmus ellen, miután az a migrációs hullámok egyik fő kiváltó oka, ezért is küld Magyarország kétszáz katonát Csádba a Száhel-övezet stabilitásának megőrzése érdekében.

Szijjártó szerint kulcsfontosságú lenne a népességrobbanáson keresztülmenő régió gazdaságának fejlesztése. A migránsok Európába hívása helyett, Afrikába kéne munkahelyteremtő beruházásokat és fejlesztéseket vinni. Ezek között példaként említette, hogy Magyarország 140 millió dollár értékben hajt végre fejlesztéseket Afrikában kötött segélyhitelek keretében, emellett 30 millió dollárt értékben szociális fejlesztési programokat folytat, 18 országban támogatják a keresztény közösségek helyben maradását, illetve évi 1425 diákot fogadnak a magyar egyetemek ösztöndíjakkal.

A terrorizmus elleni fellépés és a migrációt biztató politika elhagyása és az afrikai fejlesztések az európai biztonság alapfeltételei Szijjártó szerint. A tárcavezető végül arról beszélt, hogy  a magyar külpolitikát a világpolitika színpadán nagy megbecsülés és tisztelet övezi, méghozzá azért, mert a kormány őszinte és szuverén politikát folytat.