Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális igazgatója szerint 1,4 millió ember életét mentették meg a védőoltások a koronavírus-járvány idején. Hans Kluge ugyanakkor aggodalmasan megjegyezte: aggasztó, hogy immár kevésbé beszélünk a Covidról, túlságosan is megnyugodtunk, ami azzal a veszéllyel jár, hogy ismét ránk törhet valamilyen járvány. Mindeközben idehaza stagnál a szennyvízben mért koncentráció.
A WHO igazgatója úgy nyilatkozott, hogy a majd másfél millió megmentett emberből sokan idősek, akiket sokkal jobban veszélyeztetett a pandémia. Ugyanakkor a vakcinák hatásos ellenszernek bizonyultak, és az első oltási hullám önmagában 700 ezer emberéletet mentett meg.
Kluge emlékeztetett, hogy a 2023. december 19-én közzétett adatok alapján az Oroszországgal és több posztszovjet állammal együtt 53 országot számoló európai régióban több mint 277,7 millió koronavírusos esetet regisztráltak, illetve több mint 2,2 millió halálesetet.
Ezen számok tudatában figyelmeztetett, hogy maradjunk óvatosak, és miközben idővel megtanulunk együtt élni a Covid–19-cel, illetve más légzőszervi megbetegedésekkel, elengedhetetlen, hogy legalább a kórokozóknak jobban kiszolgáltatottak időre beadassák maguknak a koronavírus és egyéb ilyen jellegű megbetegedések ellen kifejlesztett oltásokat. Fokozottan érvényes ez az influenzás téli időszakban.
Európának mindenképpen folytatnia kell befektetéseit az egészségügyi szektorban, illetve javítania kell az egészségügyi dolgozók helyzetén, és elejét kell vennie, hogy hiány alakuljon ki az alapvető fontosságú gyógyszerekből
– mondta Hans Kluge. Hozzátette: ha nem figyelünk eléggé, azt kockáztatjuk, hogy készületlenül ér bennünket egy újabb vészhelyzet, akár a Covid újabb és talán veszélyesebb variánsa vagy más, eddig ismeretlen kórokozó formájában.
Mindezek után jó hírnek tűnik, hogy az óév végi javulás után idehaza stagnál a szennyvízben a SARS-CoV-2 örökítőanyag koncentrációja az országos átlagot tekintve.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) legutóbbi mérése szerint emelkedés csupán Egerben és Pécsett tapasztalható, csökkenés viszont a következő helyeken:
Az örökítőanyag-koncentráció négy mintavételi helyen a magas, míg a további 18 helyszínen az emelkedett tartományba esik.
Érdekes ábra ugyanakkor, amit az NNGYK készített 2023 egészéről heti bontásban: ebből világosan látszik, hogy a békés nyarat követően az őszi–téli hónapokra lendül bele ismét a fertőzés és az ünnepekhez közeledve, majd szilveszter táján jár a csúcson.
Érdekesség, hogy Győr, Kecskemét, Szolnok és Szombathely a teljes évet kihúzta anélkül, hogy bármelyik héten a piros tartományba szökött volna a mutatója.
Pécs (és Salgótarján) ellenben tavasszal is produkált két piros hetet, és a terhesebb őszi–téli időszakot is korábban, már szeptemberben megnyitotta.
A Covid-helyzet jelenleg stagnálásánál is jobb hír ugyanakkor, hogy az influenza A-vírusa örökítőanyagának koncentrációja országos átlagban már csökken.
Miként vizsgálják a szennyvízben mért koncentrációt?Az új koronavírus szennyvízből történő kimutatását 2020 júliusa óta végzi az NNGYK, az influenzáét pedig 2023 januárja óta. A mintákat a szennyvíztelepek üzemeltetői veszik, majd a vármegyei kormányhivatalok Népegészségügyi Főosztályainak munkatársai szállítják a NNGYK laboratóriumába. A vizsgálatok a mintavételt követő 48 órán belül kezdődnek el. A mintákból az ülepedő szennyeződések eltávolítása után ultraszűréssel koncentrálják a vírusrészecskéket, azután a koncentráció mérése a tisztított nukleinsavból digitális PCR-technológiával történik. Az influenza A-vírusának mintavételi helyei megegyeznek a SARS-CoV-2 kimutatásnál bemutatott nagyvárosokkal, így a vizsgálatok ebben az esetben is a hazai lakosság több mint 40 százalékát fedik le. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.