Döntött az Európai Unió: jönnek az autókba épített alkoholszondák – a nyáron életbe lép a szabályozás

Hosszú előkészítés után 2024-ben életbe lépnek az európai közlekedésbiztonságot javító intézkedések – hívta fel a figyelmet a Közlekedésbiztonság című szakportál. Az új szabályozás lényege, hogy növelik a járművek intelligens eszközökkel való ellátását az Európai Unió útjain bekövetkező halálesetek és súlyos sérülések jelentős csökkentés érdekében. Mindez gyökeres változást jelent az unióbeli közúti közlekedésben, miután minden forgalomba kerülő autót kötelező lesz felszerelni bizonyos berendezésekkel.

A kezdeményezés háttere még 2019-ig nyúlik vissza, amikor az EU megkezdte az általános járműbiztonsági rendeletétnek (GSR) az átdolgozását. Ez a folyamat zárult le, és 2024 júliusában életbe is lép a csomag. Legalábbis egy része, ugyanis 2026-ban és 2029-ben újabb intézkedések lépnek érvénybe. A forgalomba kerülő járműveket tehát különböző berendezésekkel látják el, azonban a teljes járműpark átalakulása évtizedekig eltarthat.

Mindenesetre a most esedékes módosítás a személygépjárművek és kisteherautók mellett a buszok és tehergépkocsik számára is számos követelményt ír elő, így például az új autóknál több aktív biztonsági rendszer beszerelése is kötelezővé válik.

Milyen új berendezéseket kell beépíteni az autókba 2024 nyarától?

1. Az egyik legtöbb vitát és tiltakozást az intelligens sebességszabályozó, azaz az Intelligent Speed Assist (ISA) váltotta ki. A koncepció szerint ez aktívan figyeli a sebességet és az aktuális korlátozásokat, ha pedig gyorshajtást érzékel, lassításra készteti a járművezetőt. Ezen a ponton pattant ki konfliktus, ugyanis a rendszert eredetileg úgy akarták bevezetni, hogy aktívan gátolja a sebességtúllépést. Ez azonban végül nem valósult meg, így aztán a rendszer csupán hang- és fényjelzéssel hívja fel a vezető figyelmét a sebességtúllépésre.
2. Szintén érzékeny innovációnak bizonyult a járművekbe beépített alkoholmérő. Ez ugyanis az autó elindítását is képes meggátolni. Startolás előtt a sofőrnek meg kell fújnia a szondát, ha pedig az alkoholos állapotot mutat ki, a jármű nem indul el. Fontos ugyanakkor, hogy a beépített alkoholmérő egyelőre nem kötelező, ugyanakkor a szabálymódosítás megköveteli a szabványosított interfész meglétét. Vagyis ki kell építeni azt a csatlakozási lehetőséget, ahová be lehet kötni majd az alkoholszondát úgy, hogy ezt össze is lehessen kötni az indításgátló rendszerrel.
3. A fentieken felül a járművezető fáradékonyságát és figyelmét érzékelő rendszer is megjelenik. Az éberségi funkciók egyike, hogy a kormány mozgásából a szoftver következtet a vezető pillanatnyi állapotára. Egy másik megoldás a vezető szemmozgásának elemzése kamera segítségével. Ha a rendszer fáradtságra utaló jeleket észlel, hangjelzést ad, és a vezető előtt figyelmeztető jelzés villan fel.
4. A vészfékjelzés is kötelező elemmé válik. Ez egy villogó féklámpa vagy ehhez hasonló felszerelését igényli, amely jelzi a jármű mögött közlekedőnek, hogy gyors tempóban lassít, illetve erősen fékez.
5. A tolatóradar is kikötés, vagyis pontosabban a biztonságos tolatást segítő rendszer, amely lehet akár tolatókamera is.
6. A megfelelő abroncsnyomás-ellenőrző rendszer is élesedik. Ez egy olyan berendezés, amely monitorozza az abroncsnyomást, és valós időben jelzi annak csökkenését.

Feketedobozt kapnak az autók is

A következő időszak egyik legfontosabb közúti közlekedési fejleményének ígérkezik, hogy az EU arra kötelezi az autógyártókat, hogy egy fedélzeti eszközzel folyamatosan rögzítsék a közlekedésben részt vevő járművek fontosabb adatait. A légi közlekedésből már ismert kvázi feketedobozként működő adatrögzítővel utólag bármikor, egy balesetet követően is kiolvashatók az ütközés körülményei. Ha minden igaz, ez majd csak 2028-ban lép hatályba.