Tavaly a román katonai költségvetés elérhette a nyolc és fél milliárd dollárt, azaz a bruttó hazai termék (GDP) 2,44 százalékát, ami nagyon erős, mintegy kétmilliárd dolláros emelkedés az előző évhez képest. A NATO keleti szárnyán Bukarest az erőviszony-áthelyeződés súlypontját adó trojka egyik tagja. A másik kettő: az európai NATO legerősebbje címre pályázó Varsó és a hatalmas fegyvermennyiséggel kiképzett, harcedzett katonákkal rendelkező, reményei szerint hamarosan NATO-taggá váló Kijev.
Románia 2015-ben indította három szakaszú (2015–2017–2025) hadsereg-korszerűsítését. Bukarest a magyarországihoz hasonló nehézfegyverzet-fejlesztést hajt végre – noha van saját harckocsigyártása –, egymilliárd dolláros közös programban állapodott meg az amerikai General Dynamicsszel 227 darab Piranha páncélozott harcjármű (AFV) szállítására. A román összeszerelő partner a bukaresti Uzina Mechanica. Középtávon összesen 657 darab ilyen harceszköz készül.
Bukarest tavaly decemberben állapodott meg a Rheinmetallhoz tartozó Skynexszel négy, a radarokon és az Oerlikon 35 milliméteres gyorstüzelő légvédelmi gépágyúin alapuló, korszerű, kis hatótávolságú (4 ezer méter) légvédelmi rendszer szállításáról. A régebbi, hasonló elvű Gepard 35 milliméteresek ukrajnai sikerei adták az ötletet. A közelmúltban a magyar Pro Patria Electronics PGSR-3i Beagle nevű könnyű radarrendszeréből is vásároltak a bukarestiek. A radart a VAMTAC S3 páncélozott járművekhez integrálják a rendszer parancsnoki központjával együtt.
A valamivel kevesebb mint húszmilliós Románia hadserege jelenleg 84 500 aktív tagból és 71 ezer tartalékosból áll. Románia egyike az öt EU-tagnak, amely nem ismeri el Koszovót független államként, ennek ellenére Bukarest kétszakasznyi katonát állomásoztat a Koszovót ellenőrző nemzetközi erő (KFOR) kötelékében. Románia a régióban Lengyelország mellett a legfontosabb NATO-szövetséges. Ezt jelzi, hogy a térség első olyan komplex ballisztikus rakétavédelmi rendszerét, amely képes a bejövő ellenséges ballisztikus rakétákat röppályájuk középső, az űrben teljesített szakaszán elfogni – éppen Romániában, Deveseluban telepítették. A másik ilyen rendszer az északkelet-lengyelországi Redzikowóban mintegy fél évtizedes késés után, mostanában érhette el a bevethetőségi küszöböt. Deveselu 2016 májusa óta tagja a négy amerikai rombolóra telepített hasonló tengeri mobil Aegis rendszerből és a rendszer szárazföldi változatából (Aegis Ashore) álló rakétavédelmi szisztémának.
Az Olt folyónál az amerikai haditengerészet tisztjei kezelik a rakétavédelmi egységet – amely egyébként Magyarország jelentős részét is védi.
A fennmaradó magyar területeket (északon) vélhetően a redzikowói létesítmény óvja. Érdekes Deveselu/Redzikowo története is. Kezdetben a hivatalos amerikai retorika még az volt, hogy a két rakétavédelmi rendszer az Irán (és Észak-Korea) felől jövő rakétáktól véd. Aztán, amikor tovább romlottak a kelet–nyugati (Moszkva–Washington-NATO) viszonyok, az amerikaiak sem ragaszkodtak a korábbi, eléggé furcsa indokláshoz. Ma a hivatalos magyarázat:
A két bázis véd a nem euro-atlanti térségből jövő ballisztikusrakéta-támadásoktól
Ezzel a korábban folyamatosan morgó Kreml is elégedett lehet, mert egy ideje Moszkvában sem téma a két kelet-közép-európai objektum.
Románia a többi kelet-közép-európai államnál hamarabb épített ki, illetve újította fel a még az 1989 előtti időszak katonai, hadiipari együttműködését más, a Varsói Szerződésen kívül álló országokkal, például Izraellel. Bukarest még a ma már korszerűtlennek számító, de bizonyos paramétereiben elfogadható szovjet MiG-21-eseit – amelyeket tavaly májusban vontak ki a szolgálatból – is izraeli segítséggel újította fel, tette NATO-kompatibilissé.
Ma a román haderő a régió egyik legerősebbje és legkorszerűbbje.
Egyelőre másod-, harmadkézből származó portugál és norvég F-16-osok képezik a légierő gerincét, de Bukarest tervbe vette a legkorszerűbb amerikai ötödik generációs lopakodók, az F-35-ösök beszerzését (amelyekből az USA-ban a napokban gyártották le az ezredik darabot).
Miben jeleskedik Románia egészében véve, különös tekintettel erőforrásaira, (hadi)gazdaságára, haderejére? A (vitatható szakmaiságú, de gyakran idézett) Globalfirepower.org szakportál szerint igen jó az ország haditengerészete és vontatott tüzérsége, illetve rakétasorozatvető-kapacitása, amellyel a világranglista 18. illetve 21. helyén áll. Románia összességében a világranglista 47. helyén áll. A korvettek (a legkisebb, jellemzően néhány száz tonnás hadihajóosztály, a part menti vizeken szolgálnak, brown-water fleetként emlegetik őket) tekintetében a világranglista 10., a nagyobb fregattok (blue-water óceánjárók, légvédelemmel, ballisztikusrakéta-indító kapacitással) tekintetében a 14. helyét foglalja el, és kikötőivel sem szégyenkezhet: a 15. helyen áll. Jó a katonai célokat is szolgáló vasúti hálózata is (a világranglista 23. helyén).
Amiben kifejezetten gyenge Románia: légierejének – merev- és forgószárnyas gépek – a támadókomponense (mindkét alkategóriában a 145-ös lista utolsó helyén van). Hasonlóan gyenge az önjáró tüzérsége és (nem létező) tengeralattjáró-kapacitása. Egyetlen,
1985-ből származó, szovjet Kilo-osztályú tengeralattjárója elavultsága és a pénzhiány miatt a konstancai hadikikötőben rostokol.
Bukarest szemet vetett a franciák Scorpene típusú búvárhajójára, de egyelőre nincs rá elég pénze. Repülőtereinek száma, minősége épphogy csak megüti az elfogadhatósági szintet – írja az idézett forrás.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.