Ki védi meg Tajvant, ha megindul Kína?

A geopolitikával foglalkozó elemzők rendre számolnak azzal a lehetőséggel, hogy Kína előbb-utóbb valóra váltja fenyegetését, és valamilyen módon kiterjeszti befolyását Tajvanra. 

Az Egyesült Államok ugyan deklarálta, hogy megvédi a szigetállamot, azonban annak valószínűsége egyelőre csekély, hogy Kína katonai invázióba kezdene. Valószínűbb egy tengeri blokád, amellyel elszigetelnék Tajvant, s erősen kérdésessé tennék az amerikai beavatkozást – főleg az amerikai elnökválasztás előtt. Ennek során Tajvan előbb-utóbb tárgyalni kényszerülne Pekinggel.  

A térségben az erőviszonyok Kína mellett szólnak, az USA ugyan ellenőrizheti az óceánokat, de a part menti térségben a kínaiak vannak előnyben. Az amerikaiaknak egy ilyen konfliktusban fokozattan kell támaszkodniuk térségbeli szövetségeseikre, Japánra és Dél-Koreára. A nyugati szakértők szerint ez a két ország kitartana az Egyesült Államok mellett, ha kirobbanna a tajvani háború. Japán technológiai fejlettsége vetekszik Nyugat-Európáéval. Az USA elsőként Tokiót vonta be a szupertechnikát jelentő rakétavédelmi rendszere továbbfejlesztésébe. Dél-Korea pedig erősen fejleszti hadseregét, hadiiparát.

Ma a dél-koreai hadiipar a világ legfejlettebbjei közé tartozik, az ország a fegyverexportőrök listáján a nyolcadik helyen áll. A Hyundai Rotem által gyártott K2-es Fekete Párduc (Black Panther) közepes harckocsit (MBT) és a K9-es önjáró nehéz tarackágyút a világ legjobbjai közé sorolják. Régiónk vezető katonai hatalma, Lengyelország 2022-ben mintegy hatmilliárd dolláros üzletet kötött Dél-Koreával 189 darab K2-es és 212 darab K9-es vásárlására. A K2-est felszerelték még a lövegpontosságot javító oldalszélmérővel is.

A 18–28 éves egészséges férfiak számára kötelező a katonai szolgálat, úgyhogy kiképzett tartalékban nincs hiány. Bő egy éve egy kevéssé publikált esemény kavarta fel a két Korea kapcsolatát. Öt észak-koreai (lopakodó) drónt indítottak délre. Ezekből egy elérte a fővárost, Szöult és sértetlenül visszatért északra. Az üldözésére induló dél-koreai vadászgépek közül egy lezuhant. Emiatt is döntöttek úgy, hogy – követve északot – lopakodó tulajdonságú drónokat fejlesztenek ki. 

A 122 millió lakosú Japánnak szintén komoly hadereje van, annak ellenére, hogy nem beszélnek reguláris hadseregről, csak „önvédelmi erőkről”. Ez az antimilitarista felfogás azonban az utóbbi időben egyre kevésbé népszerű. Japánt alvó óriásnak is nevezik, mert katonai, hadiipari képességei magasan meghaladják azt a szintet, amelyet ma a nemzetközi erőtérben képvisel. Erre az anomáliára rámutat a globalpowerforce.org honlap is, amely szerint 

Sokan vitatják ezt, egyfelől a két ország közti tetemes (egy a háromhoz Japán javára) GDP-különbség, másrészt Tokió általános gazdasági, hadiipari háttere miatt. Igaz, Japán fegyverben tartott katonáinak száma a fele Dél-Koreáénak, és tartalékos állománya is mindössze 60 ezer fő.

Haderején még ugyanaz érződik, mint a Bundeswehren, a második világháború után a vesztesek mesterséges visszafogottsága, a militarizmusellenesség – ami napjainkban mindkét országban egyre gyorsabban tűnik el. Ugyanakkor Tokió aligha férne bele ma a NATO-aspiránsok közé, mert tavaly bruttó hazai termékének (GDP) csak 1,13 százalékát költötte védelmi célokra, annak ellenére, hogy 2023 elején bejelentették a védelmi kiadások nagymérvű, 26,3 százalékos emelését.