Tajvani választás: megköti az ellenzék az új elnök kezét

A tajvani tőzsde pozitívan fogadta a szombati választások eredményét, a Taiwan Weighted index (TWI) 0,19 százalékkal emelkedett hétfőn, a jó hangulat azonban várhatóan nem tart majd ki. Elemzők szerint legalábbis a héten enyhe eladási hullám indulhat meg, a befektetők ugyanis tartanak tőle, hogy a választás eredménye nehezíti majd a gazdaságpolitikát.

Sem Kínával szemben, sem pedig odahaza nem lesz könnyű dolga az új tajvani elnöknek, a szombati választás eredményeképpen ugyanis ellenzéki többségű parlament jött létre.

Bár az elnökválasztást a szavazatok 40,2 százalékának megszerzésével a kormányzó Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltje, Laj Csing-tö nyerte meg, a párt a korábbi 61 helyett csak 51 képviselővel rendelkezik majd a 113 fős parlamentben. A legnagyobb ellenzéki párt, a Kínai Nemzeti Párt (Kuomintang – KMT) 52, a Tajvani Néppárt (TPP) pedig nyolc képviselői helyet szerzett, így utóbbi lehet a királycsináló. 

 – értékelte nem kevés szarkazmussal a CNBC-nek a helyzetet Timothy S. Rich, a Western Kentucky University politikatudományi professzora.

Az új elnök kénytelen lesz konszenzusra törekedni

A megosztott parlament megköti az elnök kezét, arra kényszerítheti, hogy visszafogottabb kínai politikát folytasson, mivel pontosan ez az, amivel a két ellenzéki párt kampányolt. Peking ettől függetlenül valószínűleg erősíti majd a nyomást Tajvanra, amikor Lajt május 20-án hivatalosan is beiktatják. Az új parlament már február 1-jén kezdi meg a munkát.

A választások utáni sajtótájékoztatón Laj ígéretet tett rá, hogy kormányzása során nyitott marad és konszenzusra törekszik a törvényhozásban. E konszenzus kialakításánál pedig prioritásként fogja kezelni az olyan sürgető kérdéseket, mint a munkaerőpiac és egészségbiztosítás pénzügyi fenntarthatóságának biztosítása, valamint az energetikai átállás. A kinevezéseknél pedig nem a politikai hovatartozást, hanem a képzettséget veszi majd figyelembe.

Nem forszírozhatja Tajvan formális függetlenségét

„Ez talán nem lesz rossz hatással Tajvan demokráciájára. Arra kényszerítheti Lajt, hogy mérsékeltebb legyen” – mondta Wei-Ting Yen, a Franklin and Marshall College adjunktusa a CNBC-nek. A befektetőket is megnyugtatta, hogy az új elnök ilyen körülmények között nem lesz majd képes forszírozni Tajvan formális függetlenségét, bármennyire tagadta is, hogy ez lenne a célja. A piacok aggódtak, mert egy ilyen lépés ellenséges reakciót váltana ki Kínából, és szankciók láncreakcióját indítaná el, ami megrengetné a globális félvezetőgyártó ipart, amelyben Tajvan főszereplő, emlékeztetett a Reuters.

mindössze a kínai légierő hat gépe, a haditengerészet négy hajója és egy meteorológiai léggömb volt látható hétfőn reggel Tajvan körül a tajpeji védelmi minisztérium jelentése szerint. A rossz téli időjárás miatt azonban ennél sokkal többre egyelőre nem is számítottak.

Peking nem akarja kockáztatni a közeledést Washingtonnal

A két másik parlamenti pártnak jelentős beleszólása lesz a tajvani költségvetés, így a védelmi büdzsé kialakításába is, emlékeztetett Redmond Wong, a Saxo Markets vezető kínai stratégája. „A lehetséges kimenetel egy sor heves tárgyalás és patthelyzet lesz, amelyek a következő négy évben a tajvani politika centrista irányultságához vezethetnek, ami pozitív hatással lehet a pénzpiacokra” – mondta a Bloombergnek.

A hírügynökség szerint Pekinget az is visszafogja, hogy nem akarja kockáztatni a kapcsolatok javításának esélyét az Egyesült Államokkal az elmúlt évek feszültségei után. A portál emlékeztetett, hogy amikor Hszi Csin-ping kínai elnök novemberben találkozott amerikai kollégájával, Joe Bidennel Kaliforniában, s a tárgyalások során közölte vele: Kína nem akar „forró” háborút” senkivel, de az anyaország egyesítése hosszú távú cél marad.

Fegyveres konfliktusra nem is okvetlenül van szükség, Peking több eszközt is megpróbálhat bevetni a szigetország térdre kényszerítésére. Nancy Pelosi volt amerikai képviselőházi elnök tajpeji látogatása után megtartották egy ugyanilyen hatásos módszer főpróbáját: a tengeri blokádét.

Egy konfliktus a Tajvani-szorosban katasztrofális következményekkel járna a világgazdaságra nézve: a sziget állítja elő a Föld félvezetőinek 70 százalékát, és a világkereskedelemben szállított konténerek több mint 50 százaléka halad át a szoroson.