Az ukrán hadsereg lelőtt egy újabb orosz Szu-34-es vadászgépet – jelentette Mikola Olescsuk, a légierő parancsnoka.
Fotó: AFP
A légierő szerint ez a hetedik orosz katonai repülőgép, amelyet az ukrán légierő megsemmisített az elmúlt héten.
Megerősítettem, hogy a repülőgép legénysége meghalt a lezuhanás következtében
– mondta Olescsuk a Telegramon.
Ukrajna a hírek szerint február 19-én egy Szu-34-es és egy Szu-35S-es, február 18-án egy Szu-34-es gépet, valamint február 17-én két orosz Szu-34-es vadászgépet és egy másik orosz Szu-35-ös harci repülőgépet lőtt le.
Oroszország csaknem 340 repülőgépet veszített el a teljes körű invázió 2022. február 24-i kezdete óta
– jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara.
A jelek szerint a repülőgép-veszteségek növekedése miatt Oroszország megváltoztatta légi stratégiáját, csökkentve az orosz légierő repüléseinek számát – írta a Kijev Independent.
Az újgenerációs Tupoljev bombázókat tekintette meg Putyin – videó
Vlagyimir Putyin orosz elnök ellátogatott a Szaratov-vidéki Kazan Repülési Üzembe (SP Gorbunov), ahol a Tu–160M bombázókat építik, és megtekintette a 4 modernizált Tupoljev Tu–160M bombázó állapotát az építkezés utolsó szakaszában.
Elfeledkezett a Pentagon az Ukrajnának szállított fegyverrendszerek karbantartásáról
A Pentagon nem gondoskodott előre arról, hogy az ukrán katonák megtanulják, miképpen kell karbantartani a kapott fegyverrendszereket, például a Patriot légvédelmi rakétákat és a harci járműveket, így az M1 tankokat – állapította meg az amerikai védelmi minisztérium főfelügyelője.
„A tárca anélkül biztosított Ukrajnának páncélozott járműveket és légvédelmi rendszereket, hogy lett volna terve gondoskodni azok hosszú távú használhatóságáról” – írta jelentésében Robert Storch tábornok.
Bár a minisztérium jelenleg dolgozik egy ilyen terven, aggasztó az előrelátás hiánya egy ilyen kérdésben, és haladéktalanul orvosolni kell
– tette hozzá.
A tábornok a példák között említette, hogy a Pentagon „alapvető oktatást és karbantartási tanfolyamokat tartott ugyan a Patriot légvédelmi rendszerekről, és biztosított hozzájuk a szállításkor alkatrészeket és rakétákat”, de nem tartott „a karbantartási feladatokkal foglalkozó továbbképzést, nem gondoskodott a fenntartási igények előrejelzéséről és az alkatrészek pótlásáról, sem a javítást végző létesítmények létrehozásáról”.
Az ukrán elnök találkozót kért a lengyel miniszterelnöktől a gazdatüntetések miatt
Zelenszkij a közösségi oldalakon lengyel felirattal közzétett beszédében kifejezte készségét, hogy az ukrán kormánnyal együtt személyesen is részt vegyen a határ menti találkozón. Az államfő – szavai szerint – arra utasította az ukrán kormányt, hogy legkésőbb február 24-ig hozzák tető alá a találkozót lengyel partnereikkel. Arra kérte Donald Tusk lengyel miniszterelnököt, hogy „jöjjön el a határhoz”, Andrzej Duda államfőt pedig arra, hogy támogassa ezt a párbeszédet. „Ez nemzetbiztonsági kérdés. Nem szabad ezt halogatnunk. Az elkövetkező napok adnak nekünk esélyt erre” – hangsúlyozta.
Zelenszkij üzenetében az Európai Bizottságot arra kérte, hogy nyújtson segítséget az egység megőrzéséhez Európában. „Ez az Európai Unió alapvető érdeke. Ukrajna ezért az Európai Bizottsághoz fordul azzal a kéréssel, hogy a testület képviselője is vegyen részt ezen a találkozón” – mondta az elnök. Zelenszkij a beszéde végén lengyelül azt mondta: „Elég Moszkva befolyásából a területeinken. Elég a félreértésekből. Nem szabad megalázni egymást, nem szabad megalázni sem az ukrán, sem a lengyel gazdákat. Összefogásra és megoldásra van szükség közöttünk, Ukrajna és Lengyelország között egész Európa érdekében.”
Egy szívesen látott vendég járt Vlagyimir Putyinnál
A Boszniai Szerb Köztársaság a barátunk, köszönjük, hogy támogatja Oroszországot – mondta Vlagyimir Putyin orosz államfő Milorad Dodiknak, a Boszniai Szerb Köztársaság elnökének Kazanyban a két politikus megbeszélését követően – írta szerdán a szerb nyelvű Novosti hírportál.
Hozzátette, hogy Oroszország hálás a Boszniai Szerb Köztársaságnak, amiért fenntartja a kapcsolatokat Oroszországgal, ezért az orosz fél még keményebben dolgozik a jó államközi kapcsolatokon, Dodikot pedig mindig szívesen látják az Orosz Föderációban.
A Kazanyban megrendezett Jövő játékai elnevezésű sportverseny megnyitójára érkezett Milorad Dodik válaszul kijelentette, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság nem hajlandó csatlakozni az Oroszország elleni nyugati szankciókhoz és a NATO-hoz sem, annak ellenére, hogy a nyugatiak nap mint nap erről győzködik.
Megerősítette, hogy továbbra is jó kapcsolatokat akarnak ápolni az orosz állammal és személyesen Vlagyimir Putyinnal.
Akár húsz év börtönt is kaphat a hazaárulással vádolt orosz balerina
Egy orosz balerina húsz év börtönbüntetést is kaphat, miután őrizetbe vették Oroszországban, mert állítólag adományt küldött ukrán háborús erőfeszítéseket támogató jótékonysági szervezetnek. Az orosz hatóságok akkor vették őrizetbe Kszenija Karelinát, amikor január elején Los Angelesből hazautazott Oroszországba. A 33 éves balerina 2021-ben lett teljes jogú amerikai állampolgár.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSB) közölte, hogy a nő, akit nem neveztek meg, „2022 óta vesz részt egy olyan külföldi államnak nyújtott pénzügyi segítségnyújtásban, mely országunk biztonsága ellen irányuló tevékenységeknek számít”. A hazaárulásért Oroszországban húsz évig terjedő börtönbüntetés jár, Karelinát pedig előzetes letartóztatási rendelet alapján tartják fogva. A Fehér Ház bejelentette, hogy tudott a bejelentett letartóztatásról, és további információkat kért az orosz hatóságoktól – írja a Sky News.
Tovább romlik a fronton az ukrán haderő helyzete
A moszkvai megszálló csapatok két okból támadhatták és foglalhatták el Avgyijivkát, a Donyeckkel csaknem egybeépült, valaha 31 ezres kisvárost.
Egyrészt, hogy hátrébb szorítsák Donyecktől az ukrán tüzérséget, amely innen rendszeresen lőtte a Don-medence (Donbasz) legnagyobb, csaknem egymilliós városát, Donyecket. A csöves és a nem irányított lövedéket használó rakétatüzérség hatásos, többé-kevésbé pontos lőtávolsága 10-15 kilométer. Azon felül minden egyes plusz kilométer jelentősen rontja a kilőtt gránát, robbanófej célpontosságát.
A másik ok az lehet, hogy
Avgyijivkát még a 2013–2014-es változások előtt jelentős erődítménnyé építették ki.
Ugyanis Ukrajna két nagyon fontos főútvonala, az országot kelet–nyugati irányban átszelő és Ungvárnál, a magyar és a szlovák határ térségében végződő E50-es és az északra tartó, Szlovjanszk előtt az M03-as autópályába becsatlakozó H20-as főút között fekszik a település. Az E50-estől 5 kilométerre, a H20-astól 2-3 kilométerre, azaz jóval a tüzérség hatásos lőtávolságán belül van mindkét, az ukrán hadsereg utánpótlása szempontjából fontos közút.
Romániában bekérették az orosz nagykövetet Navalnij halála miatt
Luminita Odobescu román külügyminiszter utasítására bekérették Valerij Kuzmint, Oroszország bukaresti nagykövetét a bebörtönzött Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus hirtelen halála ügyében – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium (MAE).
A MAE képviselője a találkozón hangsúlyozta:
Alekszej Navalnij haláláért kizárólag az orosz hatóságokat terheli a felelősség. Kiemelte, hogy a haláleset körülményeit egy független, átfogó és átlátható vizsgálatnak kell tisztáznia.
A tárca képviselője szerint az orosz hatóságoknak erkölcsi kötelességük, hogy Alekszej Navalnij holttestét haladéktalanul átadják a családjának.
Az orosz nagykövet bekéretése azt a következetes álláspontot jelzi, hogy Románia elítéli az emberi jogok és alapvető szabadságjogok Oroszország általi tömeges és rendszeres megsértését, és elvárja Oroszországtól, hogy tegyen eleget e téren vállalt nemzetközi kötelezettségeinek – hangsúlyozta a román külügyi közlemény.
Ingyen adott gabonát afrikai államoknak Oroszország
Oroszország teljesítette vállalását, és 200 ezer tonna gabonát juttatott ingyen hat afrikai országnak, ahogy azt Vlagyimir Putyin orosz elnök megígérte – közölte kedd késő este Dmitrij Patrusev agrárminiszter.
A gabonából 50-50 ezer tonna jutott Szomáliának és a Közép-afrikai Köztársaságnak, míg 25 ezer tonnát kapott Mali, Burkina Faso, Zimbabwe és Eritrea – írja a Reuters.
Putyin akkor ígért ingyengabonát az afrikai országoknak, amikor Oroszország kilépett a fekete-tengeri gabonaalkuból, amely Törökország és az ENSZ közvetítésével jött létre Ukrajna és Oroszország között, lehetővé téve az ukrán gabona tengeri exportját.
Csirkeháború robbant ki Ukrajna és Franciaország között
Az Európai Unióban több hónapja tartanak a gazdatüntetések, szervezői pedig Brüsszel egyre szigorúbb környezetvédelmi követelményei mellett Ukrajnát is célba vették. Franciaországban például a csirkehús került terítékre, amelynek keleti behozatala állítólag a hazai termelőket károsítja, miközben oligarchák zsebeit tömi tele – írta a Politico.
Az ukrán MHP élelmiszeripari óriás hetek óta a francia gazdák célkeresztjében van, azzal vádolják, hogy olcsó baromfival árasztja el az európai piacot, kihasználva az orosz inváziót követően bevezetett, enyhébb importszabályokat.
Eléggé megdöbbentett, hogy cégünk lett az uniós mezőgazdasági problémák egyik bűnbakja. A felbujtók úgy csinálnak, mintha a szenvedésükön nyerészkednénk, pedig mi is a túlélésért küzdünk
– jelentette ki John Rich, az MHP ügyvezető elnöke múlt héten, párizsi látogatásán. Szerinte a nyugati kormányok és ipari vezetők azért festenek előnytelen képet az ukrán gazdákról, hogy ezzel tereljék el a figyelmet a kontinens belső problémáiról.
Szankciókkal sújtja a brit kormány az orosz börtön parancsnokait a Navalnij-ügy miatt
Az orosz Büntetés-végrehajtási Szövetségi Szolgálat (FSZIN) múlt pénteken közölte, hogy Alekszej Navalnij meghalt a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzet 3. számú Sarki Farkas nevű börtönében.
A londoni külügyminisztérium szerdán bejelentette, hogy
a börtönkomplexum parancsnokát, Vagyim Kalinyin ezredest és öt helyettesét – akik szintén ezredesi, illetve alezredesi rendfokozatot viselnek – pénzügyi és beutazási szankciókkal sújtja.
A tárca tájékoztatása szerint az érintettek pénzügyi vagyoneszközeinek zárolása azt jelenti, hogy brit állampolgároknak vagy Nagy-Britanniában tevékenykedő üzleti vállalkozásoknak tilos brit területen vagy bárhol a világon bármilyen tranzakció lebonyolítása olyan pénzeszközökkel vagy egyéb gazdasági erőforrásokkal, amelyek a szankciótól sújtott személy birtokában vannak vagy ellenőrzése alatt állnak.
A beutazási tilalom alapján a brit hatóságoknak kötelező megtagadniuk a nagy-britanniai belépési és tartózkodási engedélyt az érintettektől.
Kuvait tankokat küld Ukrajnának, ezzel pedig a horvátok is jól járnak
Kuvait kormánya Ukrajnának ajándékozza leselejtezett M84-es tankjait. A jugoszláv gyártmányú harckocsikat előtte felújításra küldik Horvátországba. Az első páncélosok már meg is érkeztek az adriai országba.
Kuvait az 1980-es évek második felében döntött úgy, hogy M84-es tankokat vásárol Jugoszláviától. A szovjet T–72-es harckocsik technológiájára épülő, de jelentősen modernizált fegyverből a sivatagi ország több mint 200 darabot rendelt. Az öbölháború és a délszláv válságok kirobbanása miatt azonban csak 149 példányt szállítottak le.
A jugoszláv ipar remekének számító páncélosok harminc évig szolgáltak a kuvaiti katonaságnál, néhány évvel ezelőtt viszont amerikai Abrams tankokra cserélték őket. A kormány most úgy döntött, hogy a sivatagban porosodó harckocsikat a háborúban álló Ukrajnának adományozza, előtte viszont felújításra küldi őket.
A tankokat a horvátországi Duro Daković üzemben építették, ezért a felújításukat is ott végzik majd. Az átépítés részletei titkosak, de horvát katonai szakértők szerint
a sivatagi viszonyokhoz igazított tankot fel kell készíteni az európai harcterekre.
Az átalakítás elsősorban a motort érintheti, de minden bizonnyal a homoksárga festés is lekerül róluk.
Meg se érintették a szankciók, rekordévet zárt az orosz nagybank
A VTB nevű orosz nagybank könnyedén lerázta magáról az orosz–ukrán háború miatt kiszabott nyugati szankciók következményeit, és rekordprofitról számolt be a tavalyi évre. A második legnagyobb orosz pénzintézet tervei között szerepel, hogy idén tovább javít az eredményein.
A nyugati államok még az Ukrajna elleni orosz inváziót követően, 2022 februárjában sújtották szankciókkal a VTB-t, ami abban az évben 612,6 milliárd rubeles rekordveszteséget okozott a banknak – idézi fel a Deutsche Wirtschafts Nachrichten.
Kedden azonban
már 432 milliárd rubeles profitról számolt be a VTB 2023-ra nézve,
amit feltehetően az is segített, hogy az orosz alapkamat a tavalyi év második felében több mint a duplájára, 7,5-ről 16 százalékra emelkedett.
MKI: nem a nemzetközi nyomás miatt enged a kormány a svéd NATO-csatlakozás ügyében
A magyar kormány fontosnak tartja a NATO megerősítését, de kölcsönös tiszteletet vár el minden régi és új tagállamtól, és támogatja a szövetségen belüli rendszeres politikai konzultációt – közölte a Magyar Külügyi Intézet (MKI). Azt írták: ezért hívta meg a magyar fél Budapestre a svéd miniszterelnököt, akinek látogatásával várhatóan elhárul az akadály a svéd NATO-csatlakozás magyar Országgyűlés általi elfogadása elől.
Bár Magyarország álláspontját sokan a csatlakozás felesleges lassításaként értékelték, a magyar stratégia biztosította a NATO megerősödését, és saját nemzeti érdekei szempontjából is fontos eredményeket ért el – mutattak rá. A miniszterelnök hétvégi bejelentése alapján a svéd NATO-csatlakozást hamarosan Magyarország is támogatni fogja, és ennek egyik hozadéka lehet a magyar fél számára rendkívül kedvező katonai ügylet aláírása is, amely által egyebek mellett Gripen vadászgépekhez juthat az ország – fogalmaztak.
Terroristává minősítette Oroszország Lindsey Grahamet, Trump egyik szövetségesét
Az orosz pénzügyi hatóságok terroristákat és szélsőségeseket tartalmazó listájára került Dél-Karolina republikánus szenátora, Donald Trump volt elnök politikai szövetségese, Lindsey Graham – jelentette elsőként a TASSZ orosz állami hírügynökség.
A lépés lehetővé teszi, hogy a szenátor oroszországi bankszámláit befagyasszák, ám valószínűleg jelen esetben pusztán szimbolikus lépésről van szó, amit Graham X-en megjelent bejegyzése is megerősít. A politikus ugyanis szarkasztikusan csak annyit írt, hogy „ott megy az összes rubelem!”
Az oroszok terroristákat és szélsőségeseket tartalmazó listáján több 12 ezer fő és több mint 400 vállalat található,
de azon szerepelnek külföldi és belföldi terrorszervezetek, valamint orosz ellenzéki csoportok is – írja a The Guardian.
A listára 2022 októberében került fel a Facebook-tulajdonos Meta, amiért eltűri a russzofóbiát. A cég vezérigazgatója, Mark Zuckerbeg és más felsővezetők pedig vagy ki vannak tiltva Oroszországból, vagy egyenesen orosz körözés alatt állnak.
Ukrajna tagadja, hogy orosz kézre került volna a Dnyeper bal partja
Az ukrán hadsereg tagadta szerdán, hogy elvesztette volna az ellenőrzést a Dnyeper bal partján lévő Krinki település hídfőállása fölött, ahogy azt egy nappal korábban Moszkva állította: Vlagyimir Putyin orosz elnök azt közölte, hogy orosz ellenőrzés alá került Krinki település a Dnyeper bal partján, Herszon megyében, ahol az ukrán hadsereg hídfőállás kiépítésével próbálkozott. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter pedig azt mondta, hogy Krinki visszavétele pontot tett a nyáron elkezdett ukrán ellentámadás végére.
Dél-Ukrajna védelmi erői továbbra is tartják állásaikat, és jelentős veszteségeket okoznak az ellenségnek
– jelentette ki a közösségi médiában az ukrán hadsereg déli parancsnoksága.
Avgyijivka bevétele után a nyári ukrán offenzíva egyedüli skalpját, Robotine-t szereznék vissza az oroszok
Jelentős harcok bontakoztak ki Zaporizzsja megyében. A nyári ukrán ellentámadás egyetlen eredményét Robotine-t szeretnék mielőbb visszafoglalni az oroszok. Az X közösségi okdalon háborús mikróbloggerek arról számoltak be, hogy Robotine falut az a veszély fenyegeti, hogy éppen úgy körülveszik, mint néhány napja Avgyijivkát.
Az alábbi térkép a város jelenlegi helyzetét mutatja, jól látható, hogy egyre inkább körül veszik az orosz csapatok a települést.
Ukrán beszámolók szerint ugyanakkor, bár Oroszország kisebb rohamcsoportokkal próbálja megtámadni az ukrán állásokat Zaporizzsja megyében, Robotine külterületén megsemmisítik azokat. Sőt, egy oroszbarát miliblogger szerint a zaporizzsjai fronton az ukrán hadsereg visszafoglalta Robotine teljes déli árkát, és arra kényszerítette az orosz megszállókat, hogy visszavonuljanak az eredeti pozíciójukba.
Megállapodott az évfordulós szankciós csomagról az EU
Sikerült megállapodni a legújabb, immár 13. szankciós csomagról az Európai Uniónak Oroszországgal szemben – közölte a belga EU elnökség az X közösségi platformon szerdán.
A bejegyzés szerint a tagállamok uniós követei rábólintottak a legújabb csomagra, amelyet hivatalosan az orosz invázió 2. évfordulóján, tehát február 24-én szombaton fogadhatnak el. A soros belga elnökség szerint
ez eddig az egyik leginkább széleskörű szankciós csomag az Ukrajnával szembeni orosz agresszió kapcsán.
A büntetőintézkedés közel 200 magán- és jogi személyt érint, ugyanakkor nem tartalmaz szektorális lépéseket – írja a The Guardian. A mostani szankciós csomag tárgyalásain Julia Navalnaja, Alekszej Navalnij börtönben elhunyt orosz ellenzéki aktivista özvegye is részt vett.
Csecsen kézbe kerülhet az orosz Danone
A Kreml által kinevezett vezetőség egyik tagjának adná el oroszországi üzletét a Danone. A lehetséges vásárló Ramzan Kadirov csecsen hadúr unokaöcséhez kötődik. Az eladásról szóló hírek hónapokkal követik Vlagyimir Putyin orosz elnök döntését, melynek értelmében elkobozta a francia cég orosz leányát.
A Life & Nutrition névre átkeresztelt orosz üzletágat a Vamin Tatarstan nevű orosz tejipari cég veheti meg, ami a 29 éves Mintimer Mingazov birtokában van. Mingazov azután lett a Life & Nutrition igazgatóságának a tagja, hogy a Kreml Jakub Zakriev ellenőrzése alá parancsolta a vállalkozást. Zakriev pedig Kadirov 33 éve unokaöccse. Egy, a Financial Times birtokába került levél szerint, melyet eredetileg Dmitrij Patrusev agrárminiszternek címeztek, Ajrat Muhamediv, egy a Vamin Tatarsztan birtokában lévő, újonnan létrehozott cég igazgatója azt írta, hogy egyezséget kötött a cég 17,7 milliárd rubel (közel 69 milliárd forint) értékű felvásárlásáról.
Fehér Ház: tétlen volt a kongresszus, ezért vonultak ki az ukrán erők Avgyijivkából
John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági koordinátora a távirati iroda összefoglalója szerint úgy fogalmazott: nem azért vonultak ki az ukránok, mert ne lennének kiképezve, vagy ne lenne meg a taktikai érzékük, hogy megvédjék magukat és a várost, hanem a kongresszus tétlensége miatt. Hozzátette: „a Fehér Ház előre figyelmeztetett, hogy ez lesz, ha a kongresszus nem fogadja el a kiegészítő támogatást és az ukrán katonák nem kapják meg a szóban forgó fegyvereket és hadianyagot, amilyen gyorsan csak lehetséges”.
A nemzetbiztonsági szóvivő szerint az orosz erők Avgyijivkában logisztikai központot akarnak kialakítani, ami támogathat további katonai akciókat Donyeckben, és akár távolabb, Luhanszk régióban is. Kirby bölcs döntésnek nevezte ukrán részről a városból való kivonulást, mert ezzel megelőzték, hogy ott tartózkodó erőiket bekerítsék, és értékes erőforrásokat sikerült megőrizniük.
Kína hátba támadta Oroszországot: a három legnagyobb bankja súlyos szankciókat vezetett be
A három legnagyobb kínai bank beszüntette a fizetések elfogadását orosz pénzügyi szervezetektől – erről az Izvesztyija számolt be. Az orosz lapnak Alekszej Porosin, a First Group JSC vezérigazgatója, illetve Alekszej Razumovszkij, az Impaya Rus kereskedelmi igazgatója és Alekszandr Linnikov, a Nemzeti Fizetési Tanács igazgatótanácsának elnöke nyilatkozott a témában.
A cikk szerint a lépés súlyos, ugyanis olyan kínai bankok tiltották be a dolláralapú orosz utalásokat, mint az
- Industrial and Commercial Bank of China (ICBC),
- a China Construction Bank (CCB)
- és a Bank of China.
A nemzeti valuta alapú elszámolások a hírek szerint még zavartalanok, de úgy tűnik, további kínai bankok is szankciókat vezetnek be. Például a Zhejiang Chouzhou Commercial Bank bejelentette, hogy blokkolja az orosz tranzakciókat.
Nyolcezernél is többek érkeztek kedden Ukrajnából
Az ukrán-magyar határszakaszon 4038-an léptek be Magyarországra kedden, a román-magyar határszakaszon belépők közül 4160-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte szerda reggel az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).
A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 24 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást,
amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
