Brüsszel a védelemre is rátenné a kezét, de a tagállamok és a hadiipar is ellenállnak

Az uniós hadiipar és az európai országok vezetői gyorsan lesöpörték az asztalról Brüsszel azon törekvését, hogy közvetlenebb szerepet játsszon a blokk védelmének felépítésében, mivel nincs rá pénze, és amúgy sincs szükség arra, hogy ebbe is beleszóljon – írta a Financial Times.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn hivatalosan is bejelentette, hogy idén második ciklusra is pályázik a pozícióban, újraválasztási kampányának egyik alapeleme pedig új, Brüsszel vezette európai védelmi rendszer kialakítása a hadiipar támogatásától a fegyverek beszerzéséig, az élén egy külön erre a célra kijelölt biztossal.

A javaslatot azonban a blokk tagállamainak vezetői, főbb uniós tisztviselők és védelmi vállalatok képviselői is megkérdőjelezték, mondván, hogy egy ilyen léptékű, vadonatúj stratégiára nincs szükség, hiányzik a finanszírozás, és azzal a veszéllyel jár, hogy megduplázódnak a beszerzési útvonalak.

– jelentette ki Armin Papperger, a német Rheinmetall fegyvergyártó vállalat vezérigazgatója. Szerinte a bizottság lassú döntéshozatali tempója súlyos akadály lenne az uniós önvédelem felépítésében. Arról nem is beszélve, hogy Ukrajna felfegyverzését és saját hadseregük fenntartását is a tagállamok intézik – ha az EU ennek a folyamatnak az élére lenne ültetve, az nemcsak felesleges lenne, hanem egyben hazugság is.

S bár két év alatt nyilvánvalóvá vált, hogy egy szomszédos háború mellett a hadiipari vállalatok alig tudnak lépést tartani a külföldi szállítmányokkal, nemhogy a hazai készletek pótlásával, egy vadonatúj, még ki nem próbált rendszer bevezetése csak tovább növelné az ágazatra nehezedő nyomást.

– kommentálta a bejelentést Alexander De Croo, Belgium miniszterelnöke. Más vezetőkhöz hasonlóan ő is rávilágított arra, hogy a javaslat végrehajtásához más szakpolitikai területekről kellene átcsoportosítani forrásokat.

A tagállamok például e hónap elején már megállapodtak abban, hogy újabb 1,5 milliárd euróval járulnak hozzá az uniós védelmi alapokhoz, az egészségügy és a tudományos kutatások kárára.

Azzal kapcsolatban is aggályok merültek fel, hogy az EU belépése a védelmi termelésbe milyen hatással lenne a NATO meglévő szerepére, főleg a fegyverek szabványosítása és a hatékonyságnövelés területén, amikor közös projektek helyett Brüsszel egyedül, ellenőrzés nélkül akarja irányítani a rendszert.

– mondta Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára.

A javaslat miatt Von der Leyent is kemény kritikák érték, nemrég ugyanis kiderült, hogy Olaf Scholz német kancellár utasítására nem pályázhat a NATO főtitkári posztjára, amely a volt védelmi miniszter régi álma volt. Sokak szerint a második ciklusban ezért megpróbálja pozícióját közelebb terelni a háborús koordinátor szerepéhez, még az európai védelem kárára is.