Egész Európa kezdi megunni a német kormány bohóckodását

Németországot évekig a stabilitás és a kiszámíthatóság példaképének tekintették az Európai Unióban, ám az utóbbi években Olaf Scholz kancellár koalíciós kormányának belviszályai már a brüsszeli törvényhozást is megfertőzték, Berlin pedig szinte teljesen elvesztette a blokk vezetésének bizalmát – írta a Financial Times.

Múlt héten a német kormány sokkolta Brüsszelt azzal, hogy az utolsó pillanatban visszavonta a támogatását egy olyan jogszabályhoz, amelynek sokáig a legnagyobb pártfogója volt: az új uniós ellátási láncról szóló törvényhez.

Ez a fordulat az újabb példája annak, hogy a Scholz által vezetett, szociáldemokratákból (SPD), zöldekből és liberálisokból álló koalícióban uralkodó káosz az EU-s döntéshozatalt is fel tudja borítani – ezt még a magas rangú német tisztviselők is kénytelenek elismerni.

– jelentette ki Annalena Baerbock külügyminiszter, zöldpárti politikus. Szerinte ezen magatartás miatt a tagállamok elkezdtek kételkedni a német vezetés képességeiben.

A mérföldkőnek számító törvény – amely vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelv (CSDD) néven ismert – előírná a cégek számára, hogy vizsgálják át ellátási láncaikat a környezeti és emberi jogi visszaélések tekintetében. Ez a jogszabály a blokk egyik legambiciózusabb kísérlete arra, hogy az EU-n kívüli országokban és a saját tagállamaiban is emelje a minőségi és etikai normákat.

Az uniós nagykövetek múlt pénteken hivatottak voltak jóváhagyni a törvénytervezetet, amelyet az Európai Parlament és a tagállamok korábban már megtárgyaltak és el is fogadtak. Az utolsó pillanatban azonban Németország kihátrált az ügy mögül, és közölte, hogy tartózkodni fog a szavazáson, mivel a liberális Szabad Demokraták (FDP) – a Scholz-koalíció legkisebb tagja – hirtelen bejelentették, hogy ellenzik a javaslatot.

– nyilatkozta Lukas Köhler, a német parlament FDP-frakciójának helyettes vezetője. A beavatkozás tovább növelte a keserű szakadékot pártja, valamint az SPD és a Zöldek között, akik az új törvény megalkotásában is részt vettek.

Az utolsó pillanatig tartó vitát azonban a kétségbeesett belső tárgyalások ellenére sem sikerült megoldani, ami miatt a német nagykövetnek végül tartózkodnia kellett.

Az ügyet ismerő tisztviselők és törvényhozók szerint több más ország, köztük Olaszország, Bulgária és Ausztria is követte a példát, és jelezte, hogy szintén tartózkodni fog, vagy ellene fog szavazni. A törvény így függőben maradt, a szavazást a héten többször is elhalasztották, és egyre valószínűbb, hogy a júniusi uniós választások utánra tolják ki.

Németországban az FDP irányváltása egy drámai pillanatban következett be, mivel a párt támogatottsága mélyponton van, a fellendülésnek a jelenlegi úton kevés esélye van, így a régi szavazók visszaszerzése kulcsfontosságú számukra.

Az összeomlás szélén álló párt így nem meglepő módon foggal-körömmel próbál hagyományos bázisába, az üzleti szférába kapaszkodni – még akkor is, ha ennek az ára a berlini és brüsszeli partnerei hátba szúrása.

Nem ez az első eset, hogy az FDP beavatkozása megakasztja az uniós törvényhozást. Tavaly februárban például arra kényszerítették Scholz kormányát, hogy vonja vissza támogatását ahhoz a jogszabályoz, amely 2035 után betiltaná a belső égésű motorok használatát az új autókban.

A párt emellett azt a tervet is ellenezte, amellyel a készpénzfizetések esetében az egész EU-ban tazezer eurós felső határt vezettek volna be, hogy megnehezítsék a bűnözők pénzmosását.

A „német szavazat” nem újdonság az uniós politikában

Angela Merkel kancellár alatt Németország időnként tartózkodott a döntő fontosságú szavazásokon, ha a berlini koalíciós partnerek nem tudtak közös álláspontra jutni – ez a taktika annyiszor lett bevetve, hogy még gúnynevet is kapott: „német szavazat”.

Scholz kormánya azonban egy új megközelítést ígérve került hatalomra: „A kormány gondoskodik arról, hogy Németország egységes frontot képviseljen az európai partnerekkel és intézményekkel szemben” – írta a három párt a koalíciós megállapodásban.

Az egykor Merkel által vezetett ellenzéki kereszténydemokraták (CDU) szerint a helyzet ehelyett csak romlott. Christoph Ploss, a CDU egyik törvényhozója szerint a liberálisok mostanában rendszeresen kifogást emelnek olyan törvények ellen, amelyek már átmentek az uniós kormányok, a parlament és a bizottság közötti „háromoldalú” tárgyalásokon.

– mondta Ploss, aki szerint itt nem csak a német hírnév károsul, hiszen 

Az uniós diplomaták most attól tartanak, hogy a német liberálisok a levegőminőségre és a csomagolási hulladékra vonatkozó új szabályok kapcsán is beavatkozhatnak, amelyek a brüsszeli döntéshozatali folyamat hasonló szakaszában vannak. Itt egy német tartózkodás kritikus hatással lehet a blokk környezetvédelmi céljaira.