Trumpnak nyernie sem kell, hogy befolyásolja az amerikai politikát

„Nem, nem fogom megvédeni önöket. Sőt, arra bátorítanám őket (az oroszokat), hogy azt tegyenek, amit akarnak. Mindenkinek ki kell fizetnie a számláit” – mondta Donald Trump szombaton a republikánusok dél-karolinai Conwayben tartott kampánygyűlésén. Trump arról beszélt, mit tenne, ha a NATO- tagországok nem teljesítik a 2024-re kitűzött kiadáscsökkentést, és el sem érik, hogy védelmi kiadásaikat legalább GDP-jük 2 százalékára növeljék. Azzal, hogy ilyen közvetlen és alapvető módon kétségbe vonta az Egyesült Államok NATO iránti elkötelezettségét, le is zárta a kérdést.

Szinte még az sem számít, hogy ebben a szakaszban megnyeri-e az újraválasztást, Európa egyedül van. A Politico cikke szerint az egyetlen valódi kérdés, amelyet a választás Európa biztonsága szempontjából megold, az a NATO összeomlásának időpontja. A Biden-adminisztráció vitatná ezt a kérdést, mondván, ha újra Joe Biden nyeri az elnöki választást, akkor a NATO-tagországok nem maradnak amerikai támogatás nélkül. A valóság az, hogy 

Európa nem engedheti meg azt a kockázatot, hogy figyelmen kívül hagyja, Trump republikánus utódja nem újítja meg a NATO-ellenességet. Trump még jelöltként is megmutatta, mekkora befolyása van a republikánus pártra, és a múlt héten arra kényszerítette őket, hogy blokkolják azt a törvénycsomagot, amely egy újabb ukrajnai katonai segélyt tartalmazott.

Figyelembe véve, hogy mi forog kockán, Európának nincs más választása, mint elkezdeni a B terven gondolkodni. „Bármilyen felvetés, miszerint a szövetségesek nem védik meg egymást, aláássa biztonságunkat, beleértve az Egyesült Államokét is, és fokozott kockázatnak teszi ki az amerikai és európai katonákat” – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

Annak ellenére, hogy az elmúlt években nőttek a védelmi kiadások Európában, ez még mindig közel sem elég. A NATO saját adatai szerint például a NATO 31 tagállamából várhatóan csak 11 teljesíti a kiadási célt 2023-ban: 

Amióta Oroszország 2022 elején megkezdte az ukrajnai teljes körű inváziót, Németország nemzeti vitájának fókusza a háborúról a hőszivattyúkra és a tömeges migrációra helyeződött át. Még akkor is, amikor az ország növelte Ukrajna támogatását, a közvélemény gondolatai máshol jártak. Az elmúlt év során Oroszország az első helyről a hetedikre csúszott vissza az országot fenyegető veszélyek megítélésében.

„Úgy gondolom, hogy amit az amerikai elnökjelölt mondott, az talán felébreszti a szövetségesek azon csoportját, amelyek nem tettek eleget” – fogalmazott Kaja Kallas észt miniszterelnök. Roberta Metsola a sajtótájékoztatón kijelentette: az Európai Uniónak többet kellene költenie a védelemre. Függetlenül attól, hogy ki fogja vezetni a következő amerikai kormányt, az EU-nak világos üzenetet kell küldenie arról, hogy „elég erősek vagyunk ahhoz, hogy meg tudjuk védeni egymást”.