BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Trumpnak nyernie sem kell, hogy befolyásolja az amerikai politikát

Donald Trump hét végi kijelentése a NATO-tagországok támogatásával kapcsolatban rendesen feje tetejére állította Európát. Jelenleg Trump olyan politikai befolyással rendelkezik, hogy meg sem kell nyernie az elnökválasztást, hogy hatással legyen az amerikai politikára.

„Nem, nem fogom megvédeni önöket. Sőt, arra bátorítanám őket (az oroszokat), hogy azt tegyenek, amit akarnak. Mindenkinek ki kell fizetnie a számláit” – mondta Donald Trump szombaton a republikánusok dél-karolinai Conwayben tartott kampánygyűlésén. Trump arról beszélt, mit tenne, ha a NATO- tagországok nem teljesítik a 2024-re kitűzött kiadáscsökkentést, és el sem érik, hogy védelmi kiadásaikat legalább GDP-jük 2 százalékára növeljék. Azzal, hogy ilyen közvetlen és alapvető módon kétségbe vonta az Egyesült Államok NATO iránti elkötelezettségét, le is zárta a kérdést.

Fotó: AFP

Szinte még az sem számít, hogy ebben a szakaszban megnyeri-e az újraválasztást, Európa egyedül van. A Politico cikke szerint az egyetlen valódi kérdés, amelyet a választás Európa biztonsága szempontjából megold, az a NATO összeomlásának időpontja. A Biden-adminisztráció vitatná ezt a kérdést, mondván, ha újra Joe Biden nyeri az elnöki választást, akkor a NATO-tagországok nem maradnak amerikai támogatás nélkül. A valóság az, hogy 

bárki is nyer novemberben, a Make America Great Again (MAGA) még egy ideig az amerikai politika tényezője marad.

Európa nem engedheti meg azt a kockázatot, hogy figyelmen kívül hagyja, Trump republikánus utódja nem újítja meg a NATO-ellenességet. Trump még jelöltként is megmutatta, mekkora befolyása van a republikánus pártra, és a múlt héten arra kényszerítette őket, hogy blokkolják azt a törvénycsomagot, amely egy újabb ukrajnai katonai segélyt tartalmazott.

Figyelembe véve, hogy mi forog kockán, Európának nincs más választása, mint elkezdeni a B terven gondolkodni. „Bármilyen felvetés, miszerint a szövetségesek nem védik meg egymást, aláássa biztonságunkat, beleértve az Egyesült Államokét is, és fokozott kockázatnak teszi ki az amerikai és európai katonákat” – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

Annak ellenére, hogy az elmúlt években nőttek a védelmi kiadások Európában, ez még mindig közel sem elég. A NATO saját adatai szerint például a NATO 31 tagállamából várhatóan csak 11 teljesíti a kiadási célt 2023-ban: 

Németország, Trump haragjának fő célpontja, még nem érte el a 2 százalékos határt. 

Amióta Oroszország 2022 elején megkezdte az ukrajnai teljes körű inváziót, Németország nemzeti vitájának fókusza a háborúról a hőszivattyúkra és a tömeges migrációra helyeződött át. Még akkor is, amikor az ország növelte Ukrajna támogatását, a közvélemény gondolatai máshol jártak. Az elmúlt év során Oroszország az első helyről a hetedikre csúszott vissza az országot fenyegető veszélyek megítélésében.

„Úgy gondolom, hogy amit az amerikai elnökjelölt mondott, az talán felébreszti a szövetségesek azon csoportját, amelyek nem tettek eleget” – fogalmazott Kaja Kallas észt miniszterelnök. Roberta Metsola a sajtótájékoztatón kijelentette: az Európai Uniónak többet kellene költenie a védelemre. Függetlenül attól, hogy ki fogja vezetni a következő amerikai kormányt, az EU-nak világos üzenetet kell küldenie arról, hogy „elég erősek vagyunk ahhoz, hogy meg tudjuk védeni egymást”.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.