Súlyos ellátási zavarokkal fenyeget az immár a második hetébe lépett dél-koreai orvossztrájk. A tüntetők az őket egzisztenciálisan érintő kormányzati intézkedések miatt mentek az utcára, elsősorban a rezidensek látják kilátástalannak a jövőt abban az országban, ahol a tízezer főre jutó orvosok száma csupán 26. Dél-Korea egyedül a 25-ös mutatóval rendelkező Mexikót előzi meg a fejlett országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezeten (OECD) belül.
Mondjuk az uniós rangsorban Magyarország is a sereghajtók közé tartozik, nálunk 33 praktizáló orvos jut tízezer lakosra. Gond nem csak a kevés orvossal van, ugyanis azt is kifogásolják, hogy az ellátásban hatalmas különbségek vannak, mert a nagyvárosokra koncentrálódik, vidéken így jóval kisebb az esély a gyógyulásra.
Rosszak a körülmények is, és egyes szakorvosi területeken komoly hiány alakult ki.
A szöuli kormány az orvosképzés felfuttatásával igyekszik a problémát kezelni, most jelentették be, hogy kétezer pluszhelyet hoznak létre az orvosegyetemeken a szakemberek képzésének felgyorsítására.
Csakhogy a tüntetők szerint nem ez az igazi megoldás, ugyanakkor semmi jele annak, hogy a kormány – amely szerint az országnak sürgősen növelnie kell az orvosok számát – meghátrálna a tervétől: programjuk alapján 2035-ig 15 ezerrel kellene növelni a dél-koreai orvosállományt. A rosszindulatú nézőpont szerint az orvosok a szakma felhígításától, jövedelmük és életkörülményeik romlásától tartanak inkább.
A múlt héten kezdődött sztrájk már most hatalmas terhet ró az ellátórendszerre: az összesen mintegy 13 ezer orvosgyakornokból péntekig csaknem nyolcezer nem vette fel a munkát. Az egészségügyi minisztérium 6038 rezidenst már hivatalosan is utasított arra, hogy álljon munkába az állomáshelyén, emellett közölte, hogy 9275 rezidens azonnali felmondását nem fogadja el.
Li Szangmin biztonsági és belügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy
a kormány vizsgálatot fog indítani, ha az orvosok továbbra is kollektíven megtagadják az ellátást a munkába való visszatérésre vonatkozó utasításuk ellenére.
A betegekre gyakorolt hatás minimalizálására a szaktárca 409 helyi sürgősségi központ munkáját monitorozza folyamatosan, hogy időben közbeléphessen, továbbá 97 állami fenntartású kórházat nyittatott meg a hétvégére is.
Az elhúzódó sztrájkra felkészülve a legmagasabb szintre emelték az egészségügyi riadószintet, meghosszabbítják az állami egészségügyi intézmények nyitvatartási idejét, továbbá a sztrájk végéig engedélyezik minden kórháznak és klinikának, hogy igény szerint távorvoslással kezeljék a hozzájuk forduló pácienseket – írja a Bloomberg.
A rezidenssztrájk társadalmi támogatottsága egyébként meggyőző, az emberek többsége szerint az ellátást javítani kell, s ehhez hozzájárulhat az újraválasztására hangoló Jun Szogjol elnök orvosképzést forszírozó programja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.