Amióta Ursula von der Leyen bejelentette, hogy újra elindul az Európai Bizottság elnöki posztjáért, szinte megállás nélkül az unió védelmének megerősítéséről beszél, többször kiemelve, hogy ezt eddig a tagállamok elhalasztották. Azt azonban elfelejtette megemlíteni, hogy ebben ő az egyik legnagyobb felelős, mivel német védelmi miniszterként évekig elhanyagolta hazája hadseregét.
Fotó: NurPhoto via AFP
Von der Leyen a második ciklusára pályázik, ehhez pedig egy látványos fordulatot vett: a korábbi, zöldpolitikai céljait egy szempillantás alatt lecserélte az európai védelmi képességek fellendítésére, mivel saját politikai családjának, az Európai Néppártnak a támogatása múlott ezen. S bár a Bizottság elnökét kemény kritikák érték, hogy ebben is központi szerepet adna Brüsszelben, a jelenlegi geopolitikai feszültségek mellett nagy szükség van erre.
A Bizottság elnöke az uniós védelem vezetőjévé akar válni, és ebben a szerepben tapasztalata is van, mint volt védelmi miniszter – a probléma az, hogy arcpirítóan rosszul végezte a munkáját.
Von der Leyen-t még Angela Merkel német kancellár nevezte ki szakminiszternek 2013-ban, ezt pozíciót pedig egészen a Bizottság elnöki címének megszerzéséig, 2019-ig töltötte be. Ám hiába volt népszerű, mint politikus, 6 év alatt csak tovább rontotta az elhanyagolt német hadsereg állapotát.
Ez a legjobban a védelmi kiadások változásán látszik: kinevezése után a arányában a kormány egyre kevesebbet költött a hadseregre, amely meg sem közelítette a NATO közös kötelezettségvállalásában előírt 2 százalékot, minimális növekedést pedig csak az utolsó évében tudott elérni.
Donald Trump volt amerikai elnök még február elején megfenyegette azokat az európai NATO-tagokat, amelyek szerinte nem tesznek hozzá eleget a szövetség pénzügyeihez: választási győzelme után magára hagyja a potyautasokat Oroszországgal szemben.
A szövetség legfrissebb adatai szerint például Lengyelország, Görögország, Észtország, Litvánia, Finnország és Magyarország azok az európai államok, amelyek a GDP-jükhöz viszonyítva a legmagasabb katonai kiadásokkal rendelkeznek: Varsóé például 3,9 százalék, ami arányaiban még az Amerikánál is magasabb.
A NATO potyautasai szítják a legjobban a háború tüzétMagyarország messze a határérték felett teljesít a védelmi kiadásokban. A legtöbb NATO-tagállam azonban csak úgy hajlandó háborúzni, ha más állja a cechet. |
Von der Leyen védelmi miniszteri pályafutásának egyik legnagyobb baklövése azonban 2015-ben volt, az éves Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián volt, ahol nyilvánosan kijelentette, hogy Németország nem hajlandó fegyvereket szállítani Ukrajnának, és az unió többi tagállamát is óva intette ettől.
Ha felfegyverezzünk az ukránokat, annak végzetes következményei lesznek, és csak olajat öntenének Kelet-Európára. A 21. században tárgyalóasztalhoz kell ülni Oroszországgal, és a békére kell törekednünk
– jelentette ki akkor a német politikus. Évekkel később visszatekintve ez a hozzáállás teljesen ellentétes azzal, amit az orosz-ukrán háború kitörése óta mutatott.
