Hivatalos: felpörgetné az uniós hadiipart az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság (EB) másfél milliárd eurós (átszámolva több mint 593 milliárd forint) hadiipari programot mutatott be, amelynek célja a fegyvergyártás és -beszerzés fellendítése, valamint az amerikai függőség csökkentése. A tervezet felszólítja a tagállamokat, hogy 2030-ig a katonai felszereléseknek legalább a felét az unión belülről vásárolják meg. 

Az EB célja még, hogy 2030-ra az országok a védelmi felszerelések legalább 40 százalékát közösen szerezzék be. A programot az Európai Unió költségvetéséből finanszírozzák a 2025 és 2027 közötti időszakban. Ahhoz, hogy a javaslatok valósággá váljanak, az EU 27 nemzeti kormányának – amelyek gyakran vonakodtak a védelmi és katonai kérdésekben való hatalmat átadni – és az Európai Parlament jóváhagyására is szükség lesz.

Ha a program megvalósul, akkor az EU megfordíthatná azt a tendenciát, hogy a tagállamok a katonai felszerelések nagy részét az unión kívüli országoktól importálják. A tervezetben szerepel még a szorosabb együttműködés Ukrajnával és a NATO-val. Az unió végrehajtó testülete szerint a geopolitikai feszültségek és Donald Trump lehetséges újraválasztása miatt az uniónak többet kell tennie saját védelmében.     

– mondta Thierry Breton, európai ipari biztos. Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Joseph Borell szerint az erős, rugalmas és versenyképes európai védelmi ipar stratégiai szükségszerűség. Hangsúlyozta, hogy az országok évtizedek óta nem költenek eleget a területre, de a jövőben többet kell fektetni a védelmi ágazatba. 

Hozzátette: fokozni kell az Ukrajnának nyújtott katonai dotációt is, többek között hadiiparának támogatásával. Az Európai Bizottság újrázni készülő elnöke, Ursula von der Leyen szerint a program segíti a tagállamokat abban, hogy ne csak többet, hanem jobban és közösen költsenek. A tervezet kapcsán érdemes megemlíteni, hogy Németországnak és Franciaországnak eddig merőben eltérő elképzelései voltak a hadiiparról és az Európai Unió védelmi stratégiájáról. 

Párizs régóta hirdeti az általa stratégiai autonómiának nevezett politikát: Európa a saját hadiiparával fegyverezze fel a hadseregeket, és önállóan lépjen fel a világpolitikában. Ezzel szemben Berlin inkább az Egyesült Államokkal való biztonsági kapcsolatok fenntartására törekszik, és előszeretettel importál amerikai fegyvereket. 

Például Németország vezeti a még 2022 őszén indult Európai Égi Pajzs kezdeményezést. A projekt német, amerikai és izraeli légvédelmi fegyverek (IRIS-T SLM, Patriot, Arrow 3) közös beszerzését foglalja magában. Emmanuel Macron francia elnök nyilvánosan bírálta a programot és elindított egy másik kezdeményezést, amelynek célja, hogy közösen vásároljanak francia gyártmányú Mistral légvédelmi rakétákat. 

Ehhez Belgium, Ciprus, Magyarország és Észtország csatlakozott, míg az Európai Égi Pajzsban 19 ország vesz részt. Így aztán nagy kérdés, hogy az Európai Unió két meghatározó hatalma miként jut dűlőre a kérdésben.