Korai felismeréssel elkerülhetők a krónikus vesebetegség szövődményei

Ladányi Erzsébet főorvos, a Magyar Nephrológiai Társaság elnöke a vese világnapján tartott tájékoztatóján arról beszélt, hogy 2006 óta minden év márciusának második csütörtöke a vese világnapja, felhívva a figyelmet a gyakran rejtve maradó idült vesebetegségre, amely tünetmentesen növelheti más, elsősorban szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A vesék fő funkcióira emlékeztetve elmondta, szerepük van a vérnyomás szabályozásban, a méreganyagok eltávolításában is.

Ismertette, globálisan 843 millió vesebeteget tartottak nyilván 2017-ben, az ilyen eredetű betegségek 2013-ban a tizenkilencedik halálozási okot tették ki, addig 2040-re az ötödik leggyakoribbá léphetnek elő.

Az idült vesebaj fő okai között a cukorbetegséget – ez 38 százalékos gyakoriságú is lehet – és a magas vérnyomást találjuk. E két népbetegség következtében idehaza másfél millió vesebeteg is lehet. Legtöbben cukorbetegek is, azonban a diabéteszesek számát is nehéz pontosan meghatározni – ismertette a főorvos, megjegyezve, hogy a vesebetegség is legalább ennyire alulkezeltnek számít. Szívbetegek esetében gondolnunk kell vesebetegségre is – tette hozzá, megjegyezve, szoros együttműködés szükséges a kardiológusokkal. A vese világnapjának célja az öngondoskodásra és a szűrővizsgálatokon való részvételre való ösztönzés húzta alá.

Mikor gondoljunk idült vesebetegségre?

A krónikus vesebetegség (angol nyelvi rövidítése CKD) évekig tünetmentes lehet, vizesedés, véres vizelet, étvágytalanság jelentkezhetnek mint leggyakoribb tünetek, de gyakran kiváltója lehet magas vérnyomásnak is. Nem elsősorban maga a vesebetegség jelenti a legnagyobb kockázatot, hanem a szövődményként fellépő szív- és érrendszeri betegségek.

– ismertette Ladányi Erzsébet, hozzátéve, egyszerű vér- és vizeletvizsgálattal felismerhető és időben felismerve kezelhető.

Wittmann István, a Magyar Diabetes Társaság elnöke, egyben nefrológus arról beszélt, hogy a veséket, amelyek a méregtelenítő szerveink közé tartoznak a bőr, a tüdő, a gyomor mellett, speciális érszerkezet jellemzi. Itt választódnak ki a vízoldékony mérgek és a gyógyszerek is. 

Felhívta a figyelmet a családi előzményekre, különös tekintettel veseelégtelenségre, illetve magasvérnyomás-betegségre, mivel a vesének a vérnyomás-szabályozásban is szerepe van. Szűrővizsgálatokon feltűnhet a fehérje vagy vérvizelés, azonban a professzor kiemelte, nem urológushoz, nefrológushoz kell ilyenkor fordulni, ahogyan a habzó vizelet esetében.

Wittmann István beszélt arról is, hogy egy általuk készített összetett felmérés szerint Baranya megyében 16,4 százalékban fordult elő idült vesebetegség, ami az első hazai, egyben beszédes adat a professzor szerint.

Beszélt az online információszerzés jelentőségéről, szerepéről is. Az öndiagnózisból téves információk is következhetnek, volt, aki azt olvasta, egy liternél kevesebb folyadék védi meg a veséket, holott a kevés folyadékbeviteltől alakult ki vesekárosodása – hívta fel a figyelmet a professzor. Az idült vesebetegséggel összevetve a felismert és a fel nem ismert cukorbetegekkel, valamint a prediabéteszesekkel együtt 2-3 millióan lehetnek érintettek. Ehhez képest töredékannyi ember informálódik az idült vesebetegségről, mint a diabéteszről. Ugyanígy kevesen keresnek rá a kezelési módokra is, holott van rá gyógyszer. Hangsúlyozta, ezért is van kiemelt szerepe a széles körű tájékoztatásra.

Wittmann István hangsúlyozta, a laborleleten feltüntetett (glomerulális filtrációs ráta) GFR értékre (normál esetben 90 feletti, a 60 alatti érték pedig kóros elváltozásra utal) és a fehérjevizelésre kell kiemelten figyelni. Az elsődleges megelőzés fontosságát hangsúlyozva elmondta, a megfelelően kezelt diabétesz képes megakadályozni a vesebetegségek kialakulását. Létezik ugyanis olyan gyógyszer, amely járulékosan képes egyidejűleg kezelni a kettőt.