Közös európai fegyvergyártás: már az induláskor zátonyra futott a program

Az Európai Unió vezetői a közös védelem kiépítését tervezik, ezt azonban a tagállamok ellenállása, a megfelelő stratégia hiánya és a súlyos pénzhiány is nehezíti. Hiába vannak ötletek a hadiipar újjáélesztésére, valójában senki sem akarja, hogy ennek a projektnek az élére is Brüsszel álljon – írta a Reuters.

Az EU vezető tisztviselői kedden egy példátlan értekezleten mutatták be tervüket, amelyen keresztül fellendítenék a blokk védelmi iparát és megerősítenék a kontinens védelmét. A stratégia többek között hatalmas belföldi fegyvervásárlásokat, hadiipari beruházásokat és csökkentett bürokráciát tartalmazna.

– mondta Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a keddi bejelentésen.

Eddig ezekhez a tervekhez nagyon kevés pénz folyt be – az Európai Védelmi Beruházási Program (EDIP) kasszájában mindössze 1,5 milliárd euró van –, s bár Brüsszel a kezébe venné az irányítást, a tagállamok eddig nem szívesen váltak meg a nemzeti szuverenitásuktól, főleg egy ilyen kényes ügyben. A közös befektetés egyelőre hatalmas kihívás marad.

Az Európai Bizottság többször is biztosította az országok kormányait, hogy a terv nem egy hatalomátvétel, és a projekt a kezükben fog maradni, ám a megfelelő tervezéshez a testület nagyobb rálátást és beleszólást szeretne ebbe a közös ügybe.

Bármi is legyen a tagállamok és Brüsszel tárgyalásainak az eredménye, évekbe telne, mire ebből bármi megvalósulhatna. Pár dolog azonban már most is ismert a közös európai védelem jövőjéről.

Rossz hír az amerikai hadiiparnak

A stratégia egyik célja, hogy az EU kormányai kevesebb fegyvert vásároljanak az Egyesült Államokból – még akkor is, ha az ország példátlan technológiai és termelési előnnyel rendelkezik, főleg a gyengélkedő európai védelmi iparral szemben.

Szeptemberben az IRIS francia agytröszt tanulmánya egész Európát megrázta, mivel kiderítették, hogy az uniós védelmi kiadások túlnyomó része a blokkon kívüli vállalatokhoz kerül: jelenleg 

Brüsszel ezt 2030-ra a felére akarja csökkenteni, hogy megerősítse az európai vállalatokat. Ez közel sem fogja az uniót önállóvá tenni, de csökkentené a kockázatot, és lendületet adna a belföldi védelmi projekteknek, legyen szó gyártásról vagy fejlesztésről. Az Egyesült Államok egyébként most sem tudja kielégíteni Európa minden igényét, így nem is árt, ha csökkentjük a kitettségünket.

Kis pénz, kis védelem

Az EDIP számára Brüsszel 1,5 milliárd eurót tett félre 2027-ig, de még az uniós tisztviselők is elismerik, hogy ez édeskevés a tervezett célokra. Thierry Breton, az európai ipari biztos ezt 100 milliárdra emelné – a kérdés csak az, hogy miből.

A bizottság erre kedden több lehetséges megoldást is bemutatott. Az egyik lehetőség, hogy az országok a kohéziós alapokat használják fel, amelyek célja a szegényebb tagállamok felzárkóztatása lenne. Emellett pedig az Európai Beruházási Bank hitelezési politikáját is megváltoztatnák, hogy lehetővé tegyék a védelmi célú befektetéseket is.

Egy másik megközelítés, hogy a tagállamok a hadiiparuk megerősítésére félretett pénzeket adják oda Brüsszelnek, ám ez az ötlet megosztotta a blokkot a megszokott vonalak mentén: Franciaország, Lengyelország és Észtország támogatná a projektet, míg a takarékosabb nemzetek, például a németek azonnal elutasították.

Bár nem elképzelhetetlen, hogy csak néhány ország csatlakozna az erőfeszítéshez, az uniós tisztviselők szerint ezzel elveszítené az értelmét a közös védelmi program.

Az extra pénzforrások megszerzésére pedig továbbra is ott a lefoglalt orosz vagyon, amelyet így sokkal őszintébben és céltudatosabban lehetne felhasználni, mint egyszerűen Ukrajnának adni, amely még mindig súlyos korrupciós problémákkal küzd.

Nem Európa találta fel a spanyolviaszt

A projekt kritikusai a kezdetektől fogva hangoztatták: az Európai Bizottság nem az egyetlen nemzetek feletti intézmény a kontinensen, amely közös védelmi tervekkel állt elő.

A NATO több mint hetven éve létezik, a szövetség tavaly nyári vilniusi csúcstalálkozóján pedig a vezetők megállapodtak egy a brüsszelivel gyakorlatilag megegyező védelmi tervben, amelynek célja a közös beszerzés és a gyártási kapacitás megnövelése.

– figyelmeztetett Robert Pszczel, a NATO volt tisztviselője, a lengyel Keleti Tanulmányok Központjának vezető munkatársa. S bár a szövetségben többen is üdvözölték a projektet, abban mindenki egyetért, hogy felesleges lenne megduplázni a fegyverbeszerzési útvonalakat.

Az EU-nak továbbra is érdemes lenne a NATO-szabványokhoz és a meglévő stratégiához kötni magát – az Európai Bizottság befolyásának növelése ezen a területen teljesen felesleges.

Brüsszel már EU-tagként kezeli Ukrajnát

A közös védelmi program egyik legfontosabb pontja, hogy az Oroszországgal háborúzó Ukrajna a blokk teljes jogú tagjaként vesz részt benne a fegyverbeszerzésektől az EDIP-támogatások megszerzéséig.

Kijev elégedetten fogadta a tervet, és ezt annak jeleként értelmezte, hogy a projekten keresztül az uniós csatlakozás folyamata is fel fog gyorsulni.

A kritikusok azonban felhívták a figyelmet, hogy bár az ország más ágazataihoz képest az ukrán hadiipar teljes gázzal működik, ez kizárólag a saját igényeiket elégíti ki, a közös uniós együttműködés pedig azokat az országokat is Ukrajna támogatására kényszerítené, amelyek egyébként nem akarnak részt venni a konfliktusban.