késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Élet Ursula von der Leyen után: ki lehet a brüsszeli trónörökös?
Kevesebb mint két hónap van hátra az európai parlamenti választásokig, amely a bizottság vezetőjének leváltásával is járhat. S bár Ursula von der Leyen kétségtelenül esélyes a következő öt évre, a német politikus körüli botrányok és a végrehajtó testület gyengesége miatt az uniós törvényhozók elkezdtek alternatív jelölteket keresni Brüsszel élére.
Von der Leyen továbbra is a legesélyesebb jelölt az elnöki székre: erős támogatói bázissal rendelkezik a brüsszeli diplomaták között, tiszta tervet mutatott be a következő öt évre – folytatná az EU zöldítését és digitalizálását, valamint megerősítené a kontinens hadiiparát –, ráadásul regnáló vezérként sokak számára jobb választás, mint valaki, akinek nincs tapasztalata a pozícióban.
A német politikus azonban az elnöksége során hírhedtté vált erőskezűségéről, öntörvényűségéről és a tagállamokkal való csatározásairól, ami rontott az esélyein, hogy megtarthassa a bizottság vezető tisztségét.
A jelenlegi elnöknek minden diplomáciai kapcsolatára, érzékére és tehetségére szüksége lesz ahhoz, hogy az erős politikai ellenszélben, a megosztott EU-ban megtarthassa vezető szerepét. Ha ez nem sikerül, akkor több erős jelölt is van, aki az unió végrehajtó testületének az élére kerülhetne.
Magas lehet a részvétel az idei európai parlamenti választásonA geopolitikai helyzet, vagyis a háborús viszonyok miatt, egy friss felmérés szerint többen vehetnek részt most az európai parlamenti választásokon, mint öt éve. |
A színfalak mögött már elindult a licitálás a diplomaták és a tisztviselők között, s bár a lehetséges utódok közül sok név csak azért került szóba, hogy nyomást gyakoroljanak Von der Leyenre.
Mario Draghi – a brüsszeli szakember
Emmanuel Macron francia elnök, aki öt évvel ezelőtt nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Ursula von der Leyen legyen az Európai Bizottság elnöke, a Bloomberg értesülése szerint most tárgyalásokat folytat több tagállam vezetőjével is arról, hogy más jelöltre, nevezetesen Draghira fogadjanak.
A 76 éves politikus tapasztalt ellenfél lenne: olasz miniszterelnökként és az Európai Központi Bank (EKB) vezetőjeként is megállta a helyét, a bizottság mellett pedig a tanács elnöki posztjára is esélyesnek tartják, Charles Michel helyére. Macron mellett pedig olasz utódja, Giorgia Meloni is támogatja a technokrata politikust, aki stabil középutat jelenthetne a német és francia blokkok között.
Draghi egyetlen hátránya, hogy nincs egyértelmű politikai hovatartozása Brüsszelben, és nehéz elképzelni, hogy a Von der Leyent benevező Európai Néppárt (EPP) olyan embernek adná át a posztot, aki nem lojális hozzájuk.
Roberta Metsola – a parlamenti kedvenc
Míg Draghi vesztéhez vezethet, hogy nem pártkatonaként kerülne be a pozícióba, ennek épp az ellenkezője igaz a máltai Metsolára, aki 2022-ben az EP legfiatalabb vezetőjévé vált. Az EPP keményvonalasaként és női jelöltként kiváló alternatíva lehet Von der Leyen helyére, ha a jelenlegi elnök nem kapja meg a szükséges támogatást.
A parlament legfiatalabb elnökeként a 45 éves politikusnak eddig sikerült a politikai csatározásokon kívül maradnia, ami korábban a pozíció megszerzésében is segített neki. Külpolitikai téren azonban vezető szerepet vállalt – az orosz–ukrán háború kirobbanásakor az első uniós vezető volt, aki Kijevbe utazott –, bizottsági kinevezése pedig hatalmas győzelem lenne Dél-Európa és a kisebb tagállamok számára, akik így nagyobb beleszólást szereznének az unió működésébe. Ennek köszönhetően már támogatókra is lelt Donald Tusk lengyel és Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnökökben.
Jogállamiság: az EP a választások előtt még egy utolsót rúg MagyarországbaAz EP szerdán szavaz. Kampánytéma lett a hazánk elleni jogállamisági eljárás. |
A Politico szerint azonban Metsolát visszatartja, hogy nincsen jelentős vezetői tapasztalata Brüsszelben, de még hazájában sem, konzervatív nézetei megosztották a parlamentet, a Katargate korrupciós botrány kezelésében pedig látványosan kudarcot vallott.
Klaus Iohannis – a keleti középút
Románia elnökét biztos kezű és Európa-párti vezetőnek tartják, akit különösen a brüsszeli konzervatívok kedvelnek. Macron és Olaf Scholz német kancellár is dicséretben részesítette, amiért az ukrajnai háború kitörése után országa kiemelkedő szerepet vállalt a NATO és az uniós támogatási rendszerek működésében, miközben kiállt az EU egységes piaci szabályai mellett, amikor az ukrán gabonáról volt szó.
Sok uniós tisztviselő szerint itt az ideje, hogy egy kelet-európai politikus vezesse a kontinenst, a csapatjátékosként elhíresült Iohannis pedig kiváló helyzetben van, hogy az EPP támogatásával Von der Leyen utódjává váljon. Ezt az is alátámasztja, hogy a Néppárt választási kongresszusát Bukarestben tartotta.
Román elnökként a hivatali ideje decemberben lejár, a politikus pedig valószínűleg nemzetközi állást keres, ez pedig akár az Európai Bizottság vezető tisztsége is lehetne.
Iohannis azonban az utolsó pillanatban bejelentette, hogy a NATO főtitkári címére is pályázik, amivel Mark Rutte holland miniszterelnök ellenfelévé vált, valamint több nyugat-európai kormányt is felbosszantott.
Von der Leyen és a legerősebb ellenfelek mellett azonban több név is felmerült, s bár az esélyeik gyengébbek, a parlament elődrukkolhat egy meglepő döntéssel.
Christine Lagarde volt francia pénzügyminiszter és az EKB jelenlegi elnöke például érdekes jelölt: Macron öt év német uralom után a saját emberét is szívesen látná a bizottság élén, a politikus pedig megfelelő tapasztalattal és kapcsolatokkal rendelkezik, hogy megkapja a kinevezéshez szükséges támogatást.
Azonban nem valószínű, hogy a francia politikus a nyolcéves megbízatásának lejárata előtt távozna a jegybank éléről, ráadásul saját alkalmazottai körében sem népszerű, ami nem teszi őt ideális vezetővé egy még nagyobb szervezet élén.
A szintén francia Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos tavaly a Politicónak elmondta, hogy 2019-ben ő volt a „B terv” a bizottság elnöki posztjára – legutóbbi interjújában pedig erősen utalt arra, hogy ismét felvállalja ezt a szerepet Von der Leyen leváltásra, ha ő nem kapná meg a szükséges támogatást. Volt pénzügyminiszterként megvan a vezetői tapasztalata a pozícióra, s bár nem az EPP tagja, konzervatív nézeteivel elfogadható jelölt lenne a párt számára. Ha kineveznék, az iparpolitika valószínűleg ismét felkerülne a bizottság napirendjére, az uniós versenyképesség pedig központi üggyé válna. Breton az elmúlt évekbenVon der Leyen legnagyobb kritikusává vált, és rengeteg alkalommal támadta a német politikus döntéseit – legutóbb ez Markus Pieper, a frissen kinevezett kkv-biztos lemondásához vezetett.
A francia biztosnak az agresszív stílusa miatt azonban Brüsszelben és a tagállami vezetők között több ellensége van, mint barátja, így nehéz elképzelni, hogy sok támogatóra találna a versenyben.
Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök ezzel szemben az Európai Néppárt tagja, és Iohannishoz hasonlóan az ő kinevezése is válasz lenne a kelet-európaiak egyre növekvő igényére, hogy a régió vezető pozíciót kapjon. Ha pedig egy horvátot választanának a bizottság elnökévé, az pozitív üzenetet küldene az EU tagjelöltjeinek is, hogy a csatlakozás után gyorsan helyet kaphatnak a blokk vezetésében.
A politikus meglepő bejelentése, miszerint ő fogja vezetni a horvát HDZ párt európai parlamenti képviselőjelöltjeinek listáját, egyesek szerint arra utalhat, hogy fel akar hagyni a belpolitikával. Saját bevallása szerint azonban nem akar azonnal magasra törni, mivel hivatalosan is visszautasította a pletykákat, hogy Von der Leyen helyére pályázna.
Meglepetésjelölt Brüsszel élén
A politikai csoportok közti jelöltkeresés az európai csúcspozíciók esetében, főleg az uniós választások után, mindig tele van meglepetésekkel. 2019-ben senki sem fogadott volna arra, hogy a viszonylag ismeretlen Von der Leyen lesz a bizottság elnöke, és a színfalak mögött megkötött egyezségek és kompromisszumok miatt könnyen egy olyan jelölt kerülhet az uniós végrehajtás élére, akire senki sem számított.
Ursula von der Leyen túlgondolta a szerepét, nem biztos, hogy újrázhatMég nem tudni, hogy az Európai Bizottság elnöke újból bejelentkezik-e a tisztségre, ám egyelőre az sem világos, hogy mekkora eséllyel választhatnák meg újra. Ursula von der Leyen erőskezű és öntörvényű vezetőként irányítja az uniós intézményt, amit sokan nem néznek jó szemmel. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.