Május 8. és 10. között a kínai elnök Budapestre érkezik. „Magyarországnak az az érdeke, hogy minél többekkel ápoljunk jó viszonyt” – mondta ennek kapcsán Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. Gulyás megerősítette: elsősorban gazdasági együttműködésről lesz szó, konkrét ügyek, projektek lesznek napirenden.
Ahogy azt a Világgazdaság korábban megírta, Hszi Csin-ping érkezése régóta benne van a levegőben. Február végén arról számolt be lapunk, hogy Kína első embere európai körútra készül. Igaz, akkor még csak azt lehetett biztosan tudni, hogy felkeresi Franciaországot és Szerbiát. Bár Peking hivatalosan ezt nem erősítette meg, de Aleksandar Vucic szerb államfő már igen. Akkor az volt a forgatókönyv, hogy Hszi 2024 végén utazik Belgrádba.
A közelgő vizitnek óriási jelentősége van, és nemcsak azért, mert a kínai vezető szuperhatalmat képvisel, hanem hogy a koronavírus-járvány óta nem járt Európában. Orbán Viktor miniszterelnök legutóbb tavaly októberben, Pekingben találkozott kínai kollégájával az Egy övezet, egy út kínai geopolitikai stratégiai harmadik nemzetközi fórumán. A látogatás viszonzása már csak azért is aktuális, mert a 2024-es év a 75. évfordulója Kína és Magyarország diplomáciai kapcsolatfelvételének.
Kína Magyarország 9., Európán kívüli legfontosabb kereskedelmi partnere a tavalyi adatok szerint, részaránya a teljes magyar külkereskedelemben eléri a 4 százalékot.
Tavaly Kínából érkezett a legtöbb beruházás Magyarországra, mára hazánk vált a kínai befektetések első számú célpontjává a kontinensen. Kiemelkedő ezek között
- a CATL 3000 milliárd forintos,
- a Huayou Cobalt 520 milliárd forintos és
- a BYD több milliárd eurós beruházása Szegeden.
A Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítése révén Magyarország, Kína és Szerbia háromoldalú együttműködésével létfontosságú láncszem jön létre a vasúti összeköttetésben, amely a leggyorsabb alternatívát kínálja a teherszállításra Nyugat-Európa és a görög Pireusz kikötő között.
