Csütörtökön a NATO tagállamainak külügyminiszterei a szövetség brüsszeli székhelyén találkoznak, hogy megünnepeljék az Észak-atlanti Szerződés aláírásának 75. évfordulóját. Az egymás után kirobbanó nemzetközi konfliktusok és az országok közti heves viták azonban sötét árnyékot vetnek az eseményre.
A NATO 1949-ben alakult az Egyesült Államok vezetésével, hogy egy európai hadi szövetség létrehozásával közösen védekezzenek a Szovjetunió fenyegetése ellen. A régi ellenség azonban több mint három évtizede összeomlott, a hidegháborúnak vége, a jelenleg 32 tagú, egymilliárd embert összekötő csoport pedig az utóbbi évekig csak elszórtan működött együtt.
A NATO a történelem legerősebb, legtartósabb és legsikeresebb szövetsége, az Egyesült Államok és Európa együtt erősebbek ennek kötelékében
– jelentette ki az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) megalapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben Jens Stoltenberg főtitkár. A kritikusok szerint azonban a főtitkár kijelentései nem tükrözik a valóságot.
Az elmúlt néhány évben a NATO szilárdsága több konfliktus miatt is próbára lett téve:
A Hamász tavaly októberi támadása a közelmúlt egyik legmegosztóbb konfliktusának kitöréséhez vezetett, és súlyos törésvonalak alakultak ki a zsidó és a palesztin állam támogatói között – ebben a háborúban azonban a NATO csak közvetlenül, elsősorban a vörös-tengeri kereskedelem védelmén keresztül vesz részt.
A szövetség európai tagállamai azonban hatalmas mennyiségű pénzt, fegyvert és felszerelést küldtek Kijevnek, hogy megerősítsék az országot az orosz invázió ellen, ez pedig napvilágra hozta, hogy a tagállamok valójában mennyire nem voltak felkészülve egy háborúra.
A szövetség tagjai nem teljesítik hadi kötelezettségeiket, és ezzel mindannyiunkat sebezhetővé tettek. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy félvállról vegyük a védelmet, amikor orra robbannak ki konfliktusok világszerte
– írta Grant Shapps brit védelmi miniszter a The Telegraphnak egy cikkben, amely a NATO évfordulójának napján jelent meg. A politikus a két évtizeddel ezelőtt kitűzött, a GDP 2 százalékának megfelelő védelmi kiadásokra utalt, amelyet tavaly mindössze 11 tagállam teljesített, és meglepő módon a leggazdagabb országok voltak a legjobban lemaradva.
S bár idén várhatóan már 18-an képesek lesznek a cél elérésére, a lemaradások sokáig fékezték a tagok közti együttműködést.
Európa 56 milliárdos lyukat hagyott a NATO védelmi kiadásaibanA lemaradóké egyben a legnagyobb adósság és költségvetési hiány is a blokkon belül. A NATO-tagállamoknak ráadásul ezt a hatalmas összeget évente kellene elővarázsolniuk, amikor a kontinens gazdaságai súlyos válsággal néznek szembe. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.