Valószínűsíthetően nagykövetségeket, vagy katonai bázisokat támad majd Irán, miután Ali Khamenei ajatollah többször kijelentette, a Szíriát ért támadást nem marad válasz nélkül. Ugyanakkor a lépés bizonyára kiszélesíti a közel-keleti konfliktust, és még inkább célkeresztbe helyezi Iránt. A közelmúlt eseményei azt sugallják, hogy minden támadást az előző provokációhoz mérnek majd. 2020-ban például, amikor az Egyesült Államok megölte Kassem Szulejmani tábornokot, Irán a katonai bázisok elleni, nem halálos támadások mellett döntött.
David Cameron brit külügyminiszter az X-en írt bejegyzésében Irán külügyminiszterét óva intette attól, hogy a régiót egy szélesebb konfliktusba vonja be.
Iránnak éppen az eszkaláció enyhítésén kell dolgoznia, és meg kell akadályoznia további támadásokat
– érvelt a platformon.
Irán bizonytalan helyzetben van, mindenképpen elítélik, ha támad, ha nem. Csak az a kérdés, hogy kik szemében váljon bűnbakká
– mondta Bader Al-Saif, a Kuvaiti Egyetem adjunktusa a Bloombergnek.
Teherán potenciális támadása többféle formában jelentkezhet. Totális háború is kialakulhat, ugyanis Hamenei azt mondta, az izraeli támadás alapvetően Iráni földet ért támadásnak felel meg, és egy Izrael belső területén elkövetett merénylet lenne a legmegfelelőbb válasz. Egy ilyen azonban valószínűleg mozgósítaná az Egyesült Államokat, és más szövetségeseket is. Hasonlóra utoljára 2018-ban volt példa, amikor Teherán rakétákat lőtt ki a Golán-fennsíkról.
Fabian Hinz, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének tudományos munkatársa szerint még ha Irán vezetője meg is próbálkozna egy ilyen lépéssel, hadseregének először át kell jutnia Izrael kifinomult védelmi rendszerein. Az egyszerűbb lehetőség a Hezbollah rakétacsapásainak fokozása, és a húszik vörös-tengeri blokádjának fenntartása.
Az iráni rendszerek nagyon jók, de az izraeli védelmi képességek is kivételesek
– összegzett Hinz. Pontosan emiatt, ha valamelyik fél érdemi pusztítást mér a másikra, annak szimbolikus jelentősége lenne.
Egy másik lehetőség az izraeli nagykövetségek megcélzása lenne,
ugyanakkor a lépésnek nagy kockázatai vannak. Teherán tavaly megállapodott például a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról Szaúd-Arábiával, véget vetve ezzel a hétéves elhidegülésnek, és bár Izraelnek nincs nagykövetsége Rijádban, a támadás bizonyára zátonyra futtatná a diplomáciai közeledést.
Egy nem katonai, hanem ügynökök segítségével megvalósuló támadás praktikusabb lehetőség Teherán számára, igaz, ennek pusztító ereje viszonylag csekély. Emellett az izraeli hírszerzést is ki kell játszani létrejöttéhez, ami szintén nem egyszerű feladat.
Irán válaszolhat izraeli vagy amerikai katonai támaszpontok megtámadásával is.
Irán az Egyesült Államokat tartja felelősnek a damaszkuszi támadásért, mivel Washington támogatja a zsidó államot. Az Egyesült Államok azonban közvetlenül felvette a kapcsolatot Teheránnal, és közölte, hogy nem érintett.
A katonai bázisok elleni támadásra már volt példa, amikor Donald Trump volt amerikai elnök elrendelte szulejmáni tábornok meggyilkolását, Irán csapást mért az iraki Al Asad légitámaszpontra, több mint 100 amerikai katonát megsebesítve.
Egy biztos, Irán válasza nem rettenti majd meg Izraelt, azonban radikalizálhatja a konfliktust.
– mondta Al-Saif.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.