Svédország a legrosszabbra készül: háborúra számítanak

Tombol a háborús pesszimizmus Svédországban, olyannyira, hogy az energiabiztonság terén is újraterveznek. Pillanatnyilag nehéz megmondani, hogy a svédek előrelátóan, bölcsen gondolkodnak, vagy túlreagálják a fenyegetettséget, de az biztos, hogy az európai politikusok többségének nem éppen békepárti nyilatkozatai láttak napvilágot az utóbbi hetekben. Emellett az is tény, hogy 

– a térképre pillantva tehát sok mindent meg lehet érteni. Nem csoda az sem, hogy az évtizedeken át büszkén a semlegességet hirdető Svédország vezetése hirtelen égető szükségét érezte a NATO-csatlakozásnak is. Összességében a a svéd politikusok azt mondják, hogy készen kell állniuk, ha a konfliktus esetlegesen átterjed a Baltikumon. Remélhetőleg erre sohasem kerül sor,  de most egy sor olyan intézkedést megtesznek, amikre egy esetleges támadás esetén van szükség.

Vissza a gázerőművekhez

Svédország energiatermelése összetett, sokszínű – köszönhetően az ország változatos földrajzának –, vannak atomerőműveik, vízerőműveik, és az utóbbi időben a szélerőműparkok is gombamód szaporodtak. Ugyanakkor 

Megnőtt a helyi energiatermelés szerepe: Malmöben újraindítanak egy gázerőművet, hogy Svédország harmadik legnagyobb városa még támadás esetén se maradjon energia nélkül. Az Oresundsverket most visszavásárolják eddigi holland tulajdonosától, 1,1 milliárd svéd koronáért – ez a legnagyobb energetikai beruházás az ukrajnai háború kezdete óta Svédországban.  
„Remélhetőleg sohasem kell használnunk az erőművet, de megnyugtató, hogy készen állunk erre” – mondta  Mikael Nilsson, az Uniper SE 450 megawattos erőművének vezetője.

Ugyanakkor a legnagyobb rizikót az a 16 ezer kilométernyi távvezeték jelenti, ami az északi energiatermelő egységeket a délen fekvő nagyobb városokkal köti össze. Vera van Zoest, a Svéd Védelmi Egyetem adjunktusa szerint pontosan emiatt kell Svédországnak az energiaellátási zavarokra felkészülnie.  „A legtöbb háborúban az energetikai infrastruktúra a fő célpont” – hangsúlyozta.

Ukrán mintára

Ugyan sok hasonlóság nincs a világ egyik legfejlettebb jóléti állama, és a volt szovjet tagköztársaság között, de a svédek arra hivatkoznak, hogy a Világbank szerint mostanra romokban hever az ukrán energetikai ellátórendszer fele, a városok egy része sötétbe borult, akadozik a vízellátás, a fűtésről nem is beszélve. 

– hangsúlyozta Carl-Oskar Bohlin polgári védelmi miniszter a Bloombergnek hozzátéve, hogy 

2028 végére 1000 svéd civilt képeznek ki az energiaellátás védelmére, a kötelező állampolgári szolgálat során. Ezt a szolgálati formát a hidegháború végén felfüggesztették, de idén újra bevezették. A lépések eredményeképpen nem Malmö lesz az egyetlen város, ami egy energiaszigetként, a hálózattól függetlenül működhet, ugyanis a hálózatüzemeltető tervei szerint Stockholmra, és Göteborgra is vannak hasonló terveik.

Összességében 

A kormány a jövő évi költségvetésben 5,5 milliárd koronát különített el  a polgári védelemnek – azaz a források egyelőre nem fedezik a tervek végrehajtását. Pedig a svéd vezérkari főnök, Micael Byden szerint 

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök már tudomásul vette az uralkodó trendeket. A finn elnökkel való találkozója után a napokban arról beszélt, hogy tanulniuk kellene Finnországtól, ahol – Oroszország közelsége miatt – mintaszerű a polgári védelem szervezettsége, felkészültsége.