Megvan, hol csaphat le először az orosz atomütőerő

Drámai fordulatot vehet a helyzet az orosz–ukrán háborúban, az ukrán drónok – ha hinni lehet a fotókat is közlő nyugati médiumoknak – az elmúlt héten az oroszországi stratégiai rakétavédelmi rendszer immáron második elemét támadták meg. Először több ezer kilométerre az ukrán–oroszországi határtól, az orosz kazahsztáni határ közelében, az orszki térségben található Voronyezs-M-re, aztán a hét elején a krasznodari területen, az armaviri Voronyezs-DM stratégiai előrejelző radarállomásra mértek több csapást.

Az új ukrán taktika nukleáris armageddonhoz vezethet

Ezeknek a tizenöt emelet magas, hatalmas radarépítményeknek ugyan nincs közvetlen közük az ukrajnai háborúhoz, de a megtámadásuk világháborút robbanthat ki. Oroszország ugyanis arra hivatkozik, hogy nemzetbiztonsága lételemeinek a megtámadása nukleáris választ tesz szükségessé. Moszkvának mintegy féltucatnyi ilyen előrejelző radarállomása lehet, mindegyik több ezer kilométeres hatósugarú, és az ellenséges rakétatámadást jelző stratégiai rendszer része.

Azaz a legújabb fejlemények szerint Kijev – akarva-akaratlanul – egy közvetlen Moszkva–Washington katonai összecsapás kiprovokálásával változtatna az események menetén, hogy saját érdekeit védje. Ennek a taktikának pedig világháború, nukleáris armageddon lehet a vége.

Moszkva – akárcsak Washington – óvatos maradt, és egyelőre csak üzenget. Az üzenet tartalma azonban halálos fenyegetés Európa számára, az atomfegyver-apokalipszis képét festi a falra. Ha valamelyik névtelen médium vagy honlap lenne az üzenetvivő, aligha figyelnének rá oda, ám ez nem más, mint a Kremllel és a moszkvai védelmi minisztériummal szoros kapcsolatot ápoló Katonai Szemle című kiadvány újságírója, Szergej Marzseckij. 

Ukrajna már meglépte a nukleáris casus bellit

A Marzseckij-cikk lényege: az orszki radarállomás elleni drónakcióval Ukrajna egy az oroszországi stratégiai nukleáris erőhöz tartozó – a két ország közötti háborúhoz közvetlenül nem kapcsolódó – radart támadott meg, amelynek az a feladata, hogy az Afrika és a Közel-Kelet irányából érkező interkontinentális vagy köztes hatótávolságú ballisztikusrakéta- vagy cirkálórakéta-támadásra figyelmeztessen. 

A cikk még csak az első radar elleni támadásra reagált, ám tudni kell, hogy a 2020-as orosz doktrinaértelmezés szerint már önmagában az orszki rendszer megtámadása nukleáris casus bellit jelent, azaz feljogosítja Moszkvát az Ukrajna – és a mögötte álló nyugati struktúrák – elleni atomcsapásra.

A támadás során legelőször a nyugat-ukrajnai Javoriv Katonai Bázis és Kiképzőközpontba csapódhat be egy – de valószínűbb, hogy több – taktikai nukleáris robbanófej, mégpedig demonstratív céllal. Itt várhatóan viszonylag kevés lesz az áldozat, viszont a Nyugat-Ukrajna felett megjelenő gombafelhők a kiszámíthatatlan széljárás miatt Európa felé sodródhatnak, ami a Csernobil utáni rádióaktív szenyezettség tízezerszeresével áraszthatja el a térséget. Egy ilyen rakétán a robbanófej ereje akár húsz hirosimai bombáéval is felérhet, amivel a mai atomarzenálban még mindig a kisebbek, azaz a taktikaiak közé számít.

A második csapás egy lengyel kisvárost törölhet el a föld színéről 

Ha ez sem téríti „jobb belátásra” Kijevet és nyugati támogatóit, a második oroszországi nukleáris csapásmérő hullám a délkelet-lengyelországi Rzesów városát, ott is a vasúti csomópontot éri majd – derül ki a Marzseckij-cikkből, amely azt is megemlíti, hogy Rzesów polgári repülőtere az Ukrajnába légi úton szállított nyugati hadianyag legfőbb átrakási pontja. A repülőtérről külön iparvágány vezet a városi vasúti csomóponthoz, ahonnan a teher- és a személyvonatok indulnak Lemberg (Lviv) és Kijev felé. A cikk nem említi, ám egyértelmű, hogy a NATO-tag Lengyelország elleni oroszországi atomtámadás gyakorlatilag automatikusan életbe lépteti a NATO-alapszerződés ötödik cikkelyét, amely a kollektív védelemről szól.

Marzseckij a részletekre is kitér: 

A szerző és a Kreml szándéka ezzel nyilván a bejelentés sokkhatásának enyhítése, jelzés, hogy az atomcsapás csak egy lehetséges út, és még nincs kőbe vésve.

Csak reménykedhetünk az oroszok visszafogott reakciójában

Vélhetően persze az oroszok az üzenettel pozícióelőnyt akarnak szerezni, hiszen napokon belül – függően az europarlamenti választások kimenetelétől – új helyzet alakulhat ki az ukrajnai háborút, a megoldáskeresést illetően is. Ezenkívül a novemberi amerikai elnökválasztás győztesének a személye is erős befolyást gyakorolhat a háborúra.

Egyébként Európa és a NATO is erősen megosztott abban a kérdésben, hogy a nyugati támadófegyvereket Ukrajna felhasználhatja-e közvetlenül és a NATO beleszólása nélkül bármilyen oroszországi célpont támadására. E kérdésben a héja magatartást Párizs és a Baltikum képviseli, míg Olaf Scholz német kancellár és Joe Biden amerikai elnök óvatosabb. Az utóbbiak nem akarnak nukleáris összecsapást Oroszországgal.

Washington még egy korlátozott, Ukrajnát érő oroszországi nukleáris csapásra sem válaszolna hasonló módon. Ebben az esetben Amerika a hagyományos fegyvereivel megsemmisítené az Ukrajna 1991-es határain belül tartózkodó orosz erőket, objektumokat – figyelmeztetett Washington szövetségese, Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter. Azt viszont csak remélni lehet, hogy Moszkva is hasonló visszafogottsággal kezelné a „jagyernaja dubinkát”, az atomgumibotot, ahogy az ország stratégiai nukleáris erőit a köznyelv nevezi.