Pácban vannak az orosz oligarchák

Nem babra megy a játék, ugyanis a leggazdagabb oroszok összesített vagyona 350 milliárd dollárra rúghat. Ugyanakkor nehéz helyzetbe került az orosz „gazdasági elit” – immár évek óta nem látják őket szívesen Nyugaton, gyakorlatilag a tűrt, és a tiltott kategória határán táncolnak, ha pedig hazatérnek, akkor vagyonuk elkobzását kockáztatják. 

Elfordultak tőlük

Még a régi favoritok,

talán a „baráti országok”, azaz valamelyik arab állam, például az Egyesült Arab Emirátusok szinte az egyetlen ország, amelyik hajlandó foglalkozni az oroszok pénzével.  Ugyanakkor a szankcionált milliárdosok többsége úgy döntött, hazaköltözik – írja a Bloomberg.
Oroszországnak persze ez jó, már évek óta ösztönzőket is kínál a gazdagoknak, hogy visszahozzák a pénzüket, és igyekeznek biztosítani a magánvagyon védelmét. Ugyanakkor az oligarchák továbbra is aggódnak, hogy „államosítják” vagyonukat. Idegességük megalapozott: 

– hangsúlyozta Alekszej Stankevics, az ultramagas vagyonnal rendelkező oroszok stratégiai tanácsadója.

Döntő summa

A Bloomberg becslése szerint 

Átlagéletkoruk 63 év, ami azt jelenti, hogy 

és döntő jelentősége van, hogy hol és kinek adják majd át a vagyonukat és cégeiket. Ugyanakkor az is tény, hogy a milliárdosok egy részének vagyona – például Andrej Gurjev műtrágyamágnás és Vagit Alekperov olajmágnás pénzének nagy része készpénz, és senki sem tudja, hogy a bankókötegek hol lehetnek. 
Az átalakulás az ukrajnai háború elindulása óta felgyorsult, jó példa erre Vlagyimir Jevtusenkov esete. A telekommunikációs ingatlanmágnás 2022-es szankcionálása óta vagyontárgyakat ruházott át fiának, hogy megvédje holdingcégét.

Új gazdaság, újgazdagokkal

A szovjet rendszer következtében az orosz gazdag családok „fejlődési pályája” meglehetősen eltér a nyugati demokráciák tradicionális tehetős családjainak útjától. Ezt jól jelzi, hogy a most kezdődött utódlási hullám az első azóta, hogy a Szovjetunió széthullott. Gyakorlatilag ekkor vált lehetővé a magántulajdon, az állam gyorsan adta el az eszközöket és gyárakat, sokan emlékezhet még a jelcini időkre jellemző eredeti tőkefelhalmozásra, a tragikus közállapotokra, leszámolási hullámokra. 

abban bízva, hogy ott sikeresen el tudják rejteni a pénzeket, illetve egy idegen ország jogrendje inkább megvédi őket, mint az otthoni rendszer. 
Ebben nem is tévedtek, csak a szankciók 2022-es bevezetésével kártyavárként omlott össze a nehezen felépített biztonsági háló.

Közben persze a Kreml a vagyonok hazahozását adókedvezményekkel is elősegítette,  2020-ban pedig újratárgyalta a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt néhány országgal, köztük Ciprussal. Sokan alapítványokat hoztak létre, hogy ezek segítségével rejtsék el pénzüket,  Roman Margulis, az ASB Consulting Group ügyvezető partnere elmondta, hogy régebben havonta 10-15 ilyen megkeresést kaptak, de ez a szám megsokszorozódott az elmúlt két évben. Sokan érdeklődnek, de a legtöbbjük egyelőre kivár, halogatja a döntés pénzének hazahozásáról – tette hozzá.

Putyin diktál

Ugyanakkor a nemrégiben megerősített teljhatalmú elnöktől függnek a nagyobb cégek.  Vlagyimir Putyin ugyan régebben azt mondta, nem tervez semmilyen államosítás hullámot, a hatóságokkal való jó kapcsolat kulcsfontosságú a deprivatizáció, és a vagyonlefoglalások elkerülése érdekében – vélik az oligarchák. 

Valószínűleg nem tévednek: a Novaja Gazeta Europe és a Transparency International Russia kutatása szerint tavaly az ügyészek csaknem ötször több pert indítottak vagyon államosítása miatt, mint 2022-ben. Februárban egy regionális bíróság elrendelte három üzem áthelyezését az államba egy olyan csoporttól, amely az orosz vasötvözet-termelés mintegy 80 százalékát adta, és amelyet a kilencvenes évek eleje óta Jurij Antipov vállalkozó családja és üzleti partnere irányított.

A cégtulajdonosok fő tevékenysége most abban merül ki, hogy megvédjék vállalkozásukat az államtól – mondta Stanislav Shekshnia, a Párizs melletti INSEAD  professzora. 

– vetítette előre a borús jövőt.