Hogy lehet olcsóbb a sör a montenegrói tengerparton, mint a tihanyi fizetős strandon?

Utoljára 2018-ban jártam Montenegróban, éppen ezért nagy kíváncsisággal vártam az idei nyaralásunkat, miután a választásunk újra az Adria gyöngyszemére esett. A mostani döntésünkben legalább akkorát nyomott a latba, hogy Montenegróban nemcsak a táj gyönyörű, hanem az árak is sokkal barátságosabbak, mint a Balatonon, vagy a magyarok által kedvelt Horvátországban. Déli szomszédunknál óriási drágulás volt az elmúlt években, mind a szállások díjai, mind az éttermi és bolti árak lassan elszálltak. Habár ezzel együtt is kétségtelenül gyönyörű Horvátország, néhány éve mégis az volt a benyomásom, hogy valami félre siklott az adriai országban: a csodálat, ami 10-15 éve még megvolt az Adriai-tenger ezen szakaszán, ha nem is eltűnt, de bizonyosan megkopott.

Betette a lábát a tömegturizmus

Talán ennek eredményeképpen az utóbbi időben egyre több magyar keresi fel Montenegrót. Döntésükben nemcsak a viszonylagos olcsósága, hanem az elképesztő montenegrói táj is szerepet játszik. A Kotori-öböl, Sveti Stefan, a Skodrai-tó, Lovcen mind-mind olyan természeti szépség, amit az embernek életében legalább egyszer látnia kell. Az összképhez hozzátartozik, nekem ez többször sikerült, a mostanival együtt összesen ötször jártam ott 2011 óta, tehát van összehasonlításom, hogy mi változott az elmúlt évtizedben. Így arról is, mi az, ami rossz irányba.

A tömegturizmus végérvényesen betette a lábát, Budván megalománnál megalománabb szállodák nőnek ki a földből, közvetlenül a tengerpart mellett, de és sajnos a többi részen is hasonlót tapasztalni. Ami legfőképpen azért baj, mert az ember így leginkább egy építési területnek érzi a riviérát. Szembetűnő változás az is, hogy a kezdetekkor érezhető volt az orosz turisták és befektetők jelenléte. Most viszont egyre több angol és német turistával találkozni, tehát alapos a gyanú, hogy időközben ott is rájöttek, nagyobb biznisz a nyugati vendégekre összpontosítani, mint az oroszokra, akiket manapság a világ egyre több országában nyilvánítanak nem kívánatosnak.

Nem sok ország van, ahol ilyen kevés helyen ennyi szépség található

Bár a tömegturizmus eme kísérőjelensége nem éppen üdítő, Montenegró bája a természeti adottságai miatt ettől semmit sem kopott az évek alatt. Kotor, Sveti Stefan vagy Perast továbbra is maga a csoda, nem beszélve Sveti Stefanról, ahol korábban tulajdonképpen kvázi csak a világ felső kasztja vehette igénybe az Amman jordán cég által tulajdonolt halászfalu strandját, amit ottjártunkkor már ingyenesen használhattak a turisták.

Korrekt árak, 1400–1600 forint egy sör

Ami pedig a lényeget, az árakat illeti, a tengerparton egyértelműen olcsóbb minden, mint Horvátországban vagy a Balatonon. Már két éve is értetlenül fogadtam, hogyan lehet kétezer forint négy deci sör a tihanyi apátság alatti fizetős strandon. 

A koktélok 7 és 11 euró között mozognak, a napágy bérlése pedig 15–20 euró között attól függően, hogy mennyire közel béreljük a tengerhez. Tehát így is 10–15 ezer forintot az ember könnyen otthagy egy nap a strandon,  de a kiszolgálás így is ezerszer flottabb és igényesebb, mint a Balatonon. 

A tenger mellett 20 ezer forintból két fő jól lakhat

Az éttermi árak még inkább kellemes csalódást okoztak, bár Montenegróban is minden drágább lett, mint hat évvel ezelőtt volt: 

A számla végösszege természetesen könnyen felkúszhat 30 ezer forintra is, ha valamilyen tengeri különlegességet választunk. Ezek az árak a Balatonon sem ismeretlenek, egy nagy különbséggel: míg a Balatonon nehezen találunk 30 ezer forint alatt szállást egy éjszakára, Montenegróban erre minden esélyünk megvan. Mi 177 ezer forintért béreltünk, igaz, előszezonban, és tengerparti panorámájú apartmant. Ennyiért szinte lehetetlen ma a Balatonon vagy mellette szállást találni, nem beszélve Horvátországról.