Hosszú várólisták, alapvető problémák az egészségügyi ellátásban – történelmi mélyponton van az elégedettség

A Stada 23 európai országban végzett és Rómában publikált reprezentatív felmérése szerint a magyarok használják leginkább a Google-t, ha az egészségükkel kapcsolatos kérdésük van. A német gyógyszergyártó kutatásából kiderül az is, hogy mi vagyunk a legelégedetlenebbek az egészségügyi rendszerünkkel, ami leginkább a hosszú várólistákkal hozható összefüggésbe. Az utóbbi egyébként nem magyar jelenség, a Stada Health Report 2024 alapján ugyanis az európaiak egészségügyi rendszerekkel kapcsolatos elégedettsége már negyedik éve csökken. Az olaszországi eseményen a Világgazdaság is ott volt.

Hosszú várólisták: a magyarok mintegy háromnegyede tartja ezt problémásnak

A mintegy 46 ezer fő körében végzett, kor, nem és régió szerinti tanulmány kimondja:

Ezzel párhuzamosan a hagyományos orvoslásba vetett bizalom mégis nő.

A válaszadók nagy része amiatt elégedetlen, mert nem kap időpontot. Ez az érték Magyarországon kiugró: nálunk az emberek mintegy háromnegyede tartja ezt problémásnak, míg globálisan a megkérdezettek 54 százaléka. Hazánkban az a tapasztalat, hogy az egészségügyi ágazat nem működik fenntartható módon. Ugyanakkor az egészségügyi személyzet elérése mégis kevésbé okoz gondot itthon, mint világszerte. 

Nálunk kevésbé jellemző a rossz minőségű ellátás, és az átlagnál alacsonyabb mértékben gondoljuk azt, hogy nem találjuk meg az egészégügyi személyzetet a kórházban vagy nem jutunk gyógyszerhez. A szükséges gyógyszerek a kutatásban részt vevők döntő többségének elérhetők, és meg is engedhetik maguknak. 

A Stada felmérése arra is rámutat, hogy 

– nem adó- vagy járulékemelés formájában, hanem leginkább zsebből, például magánbiztosítás kötésével, esetleg konkrét szolgáltatás igénybevételével.

Érdekesség, hogy további minden második honfitársunk is hajlandó lenne áldozni rá, ha megengedhetné magának. 

Itthon tízből hatan vannak azon a véleményen, hogy az egészségügyi ellátórendszeren úgy lehetne javítani, ha az egészségügyi szakmában dolgozók, illetve orvosok fizetését emelnék. 

Jönnek a robotok és a mesterséges intelligencia

Több digitális megoldás, technológiai módszer kapcsán is az a meglátásunk, hogy hasznosak vagy hasznosak lehetnek az ágazatban. Ilyenek az

• elektronikus receptek, 
• az elektronikus betegnyilvántartás és 
• az elektronikus betegtájékoztató.

Mi gondoljuk a leginkább azt (a magyarok 53 százaléka), hogy a következő tíz éven belül a robotok szerves részét képezik majd az orvosi beavatkozásoknak. Közel ennyien (46 százalék) vélik úgy, hogy mesterséges intelligenciát fogunk használni betegségek diagnosztizálására is. 

Bebizonyosodott az is, hogy a magyarok kiugróan magas számban (tízből heten, míg az átlag világszerte tízből hat fő) választják az online keresőket, különböző portálok cikkeit, amikor egészséggel kapcsolatos kérdésekről van szó. Minden ötödik honfitársunk szeret naprakész lenni az alternatív gyógymódok, például a homeopátia, akupunktúra terén. A hagyományos orvoslásban a magyarok jelentős többsége (tízből nyolc) ugyanakkor megbízik, de bizonyos témákban – az előző eredmény ismeretében nem meglepő módon – sokan tájékozódnak az interneten.

Hisszük, hogy az orvosunk és a gyógyszerészünk tudja, mi a legjobb nekünk

„Az egészségügyi szakemberek kritikus szerepet játszanak a rendszer összetartásában. A felmérés alapján a magyarok a szakembereket jónak tartják, és hiszik, hogy az orvosuk és a gyógyszerészük tudja, mi a legjobb nekik” – emelte ki az eredmények kapcsán dr. Váradi György, a Stada magyarországi ügyvezetője. 

Míg világszerte majdnem minden második ember szerint több vakcinát fogunk kifejleszteni a gyakori betegségek ellen, addig Magyarországon ezt csak minden harmadik válaszadó gondolja. Globálisan szintén tízből hárman azt vetítik előre, hogy a legtöbb/az összes rákos megbetegedés nem lesz halálos kimenetelű, ám ezt az itthoni megkérdezetteknek csak a 22 százaléka gondolja.