Az orosz-ukrán háború 829. napja – Dél-Korea szerint nagy a baj, Oroszország illegálisan szerzett fegyvereket vethet be Ukrajnában
Az Észak-Korea és Oroszország közötti katonai együttműködés veszélyeire figyelmeztetett szombaton a dél-koreai védelmi miniszter, aki szerint bizonyíték van rá, hogy az orosz fél Észak-Koreából illegálisan szerzett fegyvereket is bevet az ukrajnai háborúban.
A Moszkva és Phenjan közötti együttműködés növeli a feszültséget
A szingapúri Sangri-la Párbeszéd nevű biztonságpolitikai fórumon tett felszólalásában Sin Vonsik kiemelte: a Moszkva és Phenjan közötti együttműködés növeli a feszültséget a Koreai-félszigeten, „és hatással van az európai hadszíntérre is”.
Felhívta a figyelmet továbbá:
közvetlen kockázata lesz annak, ha az észak-koreai hadsereg – az Oroszország által nyújtott haditechnológia segítségével – további fejlesztéseket hajt végre.
A tárcavezető emellett sürgette Kínát, vállaljon aktívabb szerepet a Koreai-félsziget atommentesítése ügyében. Az esetleges dél-koreai nukleáris fejlesztésekkel kapcsolatos kérdésre Sin leszögezte: Szöul bízik az atomsorompó-szerződés (NPT) hatékonyságában, északi szomszédja nukleáris programjára pedig a választ az erős dél-koreai-amerikai szövetségben látja.
Bővült az ügynöki lista Oroszországban
Moszkva eközben külföldi ügynöknek minősítette a márciusi elnökválasztás korábban elutasított jelöltaspiránsát. Jekatyerina Duncova volt televíziós újságíró neve péntek este került föl az igazságügyi tárca ügynöklistájára. Az indoklás szerint Duncova „Oroszországról hamis, az országot negatív színben feltüntető információkat terjesztett”.
Az övén kívül az aktivista Marija Andrejeva – aki az ukrajnai háborús zónába vezényelt tartalékosok hazahívásáért emelte fel a szavát –, továbbá Marina Litvinovics emberi jogi aktivista neve is szerepel listán, illetve több független, a Kremlt bíráló sajtóorgánumé is.
Duncova indulását az elnökválasztáson decemberben utasította el a központi választási bizottság, a döntést pedig a legfelsőbb bíróság is jóváhagyta. A bizottság szerint „számos jogsértés” volt a pályázata alátámasztására benyújtott dokumentumokban. Az elnökválasztást a hivatalban lévő elnök, Vlagyimir Putyin nyerte a szavazatok 87 százalékával.
Oroszországban a külföldi ügynöknek minősített természetes vagy jogi személyeknek jól láthatóan fel kell mindig tüntetniük, hogy ebbe a státusba helyezték őket, valamint bürokratikus pénzügyi ellenőrzésnek kell alávetniük magukat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.