Elegük van az európai uniós tisztségviselőknek Magyarország és Szlovákia „panaszkodásából” – tudta meg a Politico nevük elhallgatását kérő nyilatkozóktól, akik közel állnak a szervezet diplomáciai felső vezetéséhez. Ezzel azokra a panaszokra utaltak, amelyeket hazánk Robert Fico szlovák miniszterelnökkel közösen tett az Európai Bizottságnál azt követően, hogy Ukrajna júniusban leállította az orosz Lukoil kőolajszállítását a Barátság olajvezeték déli ágán.
A Politico értesülései szerint az EU-s diplomáciai felső vezetés a nyilvánosság előtt megígérte ugyan, hogy megvizsgálja majd, hogyan segíthet hazánknak, a diplomaták zárt ajtók mögött már egészen más hangot ütnek meg, röviden úgy foglalhatnánk össze:
Magyarország és Szlovákia magának köszöneti a bajt, mert nem vált le időben az orosz olajról
a korábban elfogadott szankciós politikával összhangban.
Az Európai Bizottság környékéről érkező híreszteléseket már Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sem hagyta szó nélkül. A magyar topdiplomata friss Facebook-bejegyzésében nehezményezte, hogy a bizottság egy hét alatt sem lépett érdemben a magyarok érdekeinek érvényesítése érdekében. Kiemelte:
Bár Ukrajna két uniós tagország energiabiztonságát veszélyezteti, és kristálytisztán megsérti az EU–Ukrajna társulási megállapodást, Brüsszel hallgat.
Szijjártó szerint a bizottság magatartása két dolgot jelenthet, de egyik sem hízelgő rá nézve:
A külügyminiszter ezenkívül felszólította Ursula von der Leyent, hogy valljon színt: Brüsszelből kérték-e az olajszállítás tiltását Kijevtől, és ha nem, akkor miért nem lépett több mint egy héten keresztül az Európai Bizottság.
Az olajszállítások leállításával kapcsolatos politikai csatározás nem az egyetlen nyitott front az EU-s szervek és hazánk közt. Manfred Weber, a néppárt elnöke kedden kijelentette, hogy Magyarország új vízumrendszere kinyitja az Európai Unió kapuit az orosz kémek előtt.
A német politikus kijelentései arra a vendégmunkásokat érintő friss hazai szabályozásra vonatkoznak, melynek keretében könnyebben, akár biztonsági ellenőrzés nélkül is jöhetnek dolgozni hazánkba harmadik országok állampolgárai – a listára pedig többek közt felkerült Belarusz és Oroszország is, ez pedig a néppárt feje szerint
biztonsági rést nyitott a schengeni pajzson.
Weber az új szabályozás miatt levélben fordult Charles Michelhez, az Európai Tanács elnökéhez, és sürgős ellenintézkedéseket követelt, továbbá indítványozta, hogy a kérdést a tanács vezetői vegyék fel következő ülésük napirendjére is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.