Hogyan változtatták meg az elnöki merényletek az amerikai politikát?

Az Egyesült Államok sok mindenben, így az elnöki merényletekben és merényletkísérletekben is világelső a Guinness-rekordok Könyve szerint, ezek a tragédiák pedig szinte mindig óriási változásokhoz vezettek az ország és a nemzetközi politika számára.

Július 13-án lövések dördültek Donald Trump volt amerikai elnök és jelenlegi republikánus jelölt kampánygyűlésén, a pennsylvaniai Butlerben. Az egyik lövés súrolta a politikus jobb fülét, de nem sérült meg súlyosan, ám a gyűlés két résztvevője súlyosan megsebesült, egy pedig meghalt. A titkosszolgálat ügynökei lelőtték a fegyverest.

Az FBI nyomozói nem közöltek részleteket arról, hogy szerintük mi motiválhatta a húszéves férfit, hogy rálőjön a volt elnökre, ám a támadást „merényletkísérletként” kezelik.

Négy hivatalban lévő amerikai elnököt öltek meg orvlövészek. Mindegyik alkalommal fontos reformok és egy új politikai korszak következett, miközben a kudarcba fulladt kísérletek jókora lendületet adtak a vezetőknek vagy a Fehér Házra pályázó jelölteknek. Azonban a választásokig nem derül ki, hogy vajon Trump is képes lesz-e előnyt kovácsolni a hajszálon múló tragédiából.

Abraham Lincoln és egy ország újjáépítése

Lincolnt, az Egyesült Államok egyik leghíresebb elnökét mindössze öt nappal azután gyilkolták meg, hogy Robert E. Lee konföderációs tábornok letette a fegyvert, és ezzel véget ért a négy évig tartó amerikai polgárháború.

1865. április 14-én este az elnök az Amerikai unokatestvérünk című előadáson vett részt a washingtoni Ford’s Színházban, amikor John Wilkes Booth – egy 26 éves színész és déli szimpatizáns – besurrant a páholyába, és fejbe lőtte Lincolnt.

Az elnök meggyilkolása csak egy része volt egy nagyobb összeesküvésnek, amelynek célja a polgárháború után az Egyesült Államok szövetségi kormányának a lefejezése volt.

Lincoln nem élte meg, hogy végrehajthassa második ciklusának a céljait – Észak és Dél kibékítését, valamint az ország újraegyesítését –, ám sok szempontból ezeknek az ügyeknek a mártírjává vált, ami biztosította, hogy a kormány akadály nélkül végrehajtsa a reformjait.

Utódja, Andrew Johnson volt az egyetlen déli szenátor, aki a polgárháború alatt hű maradt az Unióhoz, a volt elnök álmával felfegyverkezve pedig sikeresen meg tudta szüntetni az országán belüli széthúzást. S bár a konföderációs államok és vezetőik általános amnesztiát kaptak, a feketéknek még hosszú évekig várniuk kellett az egyenlő bánásmódra.

James A. Garfield és a meritokrácia törvénybe iktatása

1881. július 2-án Garfield elnököt kétszer lőtték meg – a karján és a hátán –, amikor belépett egy washingtoni vasútállomásra. Az egykori ohiói kongresszusi képviselő, aki Massachusettsbe tartott, hogy beszédet mondjon a függetlenség napján, akkor még csak négy hónapja volt elnök.

S bár a támadást magát túlélte, a kor egészségtelen műtéti gyakorlatai miatt elkapott fertőzés miatt két hónappal később, kínok között halt meg.

Az elnökre Charles Guiteau, egy sikertelen ügyvéd és prédikátor lőtt rá, aki a támadás előtt heteken át követte Garfieldot Washington utcáin, mivel úgy gondolta, hogy egy a választási kampány alatt írt beszédéért cserébe neki egy magas kormányzati beosztás járt, amelyhez az elnök támogatását követelte.

A gyilkosság, valamint annak körülményei lendületet adtak a Pendletoni Közszolgálati Törvénynek, amelyet Garfield utódja, Chester A. Arthur írta alá 1883-ban: ez megreformálta a kormányzati rendszert, és bevezette azt az elvet, hogy a kinevezéseket érdemek, és nem politikai pártfogás alapján kell odaítélni.

William McKinley és az elnöki merénylet, amely létrehozta a titkosszolgálatot

Leon Czolgosz anarchista 1901. szeptember 6-án lelőtte William McKinley elnököt, aki a New York állambeli Buffalóban megrendezett Pánamerikai Kiállításon tartott fogadáson vett részt. Czolgosz egy zsebkendővel rejtette el fegyverét, és közelről kétszer hasba lőtte a politikust, aki nyolc nappal később, szeptember 14-én belehalt sérüléseibe.

Meglepő módon három elnöknek kellett orvlövészek áldozatául esnie ahhoz, hogy végre megalakuljon a titkosszolgálat, amelynek kizárólagos feladata az Egyesült Államok vezetőinek és családtagjainak a védelme. Ám McKinley halála után a Secret Service – amely eredetileg a pénzügyminisztérium egyik részlege volt, és pénzhamisítók után nyomozott – az elnök állandó biztonsági részlegévé vált.

Halála ráadásul utódja, Theodore Roosevelt hatalomra lépéséhez vezetett, akit széles körben az első modern elnöknek tekintenek. Nyolcéves elnöksége alatt növelte a végrehajtó hatalmat azáltal, hogy erős trösztellenes jogszabályokat léptetett életbe hazájában, és nemzeti parkokat hozott létre, ráadásul jócskán megnövelte az Egyesült Államok befolyását a világpolitikában.

John F. Kennedy meggyilkolása és a polgárjogi korszak kezdete

Kennedyt 1963. november 22-én gyilkolták meg, amikor feleségével, Jacqueline-nel és John Connally texasi kormányzóval egy nyitott tetejű kabrióban utazott Dallasban. A merénylő, Lee Harvey Oswald három lövést adott le egy közeli épület hatodik emeleti ablakából.

Két golyó az elnököt fejen érte, aki azonnal szörnyet halt, míg a harmadik Connallyt találta el, aki túlélte a merényletet. Oswaldot két nappal később egy dallasi éjszakai klub tulajdonosa, Jack Ruby lőtte le, amikor kikísérték őt a rendőrkapitányságról.

Halála előtt Kennedy egy olyan polgárjogi törvényjavaslatot terjesztett elő, amely betiltotta volna a faji, vallási, nemi vagy nemzeti hovatartozáson alapuló megkülönböztetést, ám a jogszabály vitatott volt, és elakadt a kongresszusban.

Utódja, Lyndon B. Johnson alelnök – aki három autóval Kennedy mögött haladt a konvojban – kihasználta a Kennedy halála utáni országos szimpátiát, és keresztülvitte a történelmi jelentőségű polgárjogi és választójogi törvényt, amelyek segítettek megszüntetni a faji szegregációt, és nagyobb védelmet biztosítottak a fekete szavazóknak.

Szerencsére Trump túlélte az ellene elkövetett merényletet, azonban nem kell aggódnia: az általa támogatott reformokért nem kell az életét adnia. A sikertelen merényletkísérletek ugyanis a történelem során szintén hatalmas lendületet adtak amerikai politikusoknak, akik jelentős lakossági támogatást élvezhettek a támadásokat követően.

Novemberben pedig kiderül, hogy a túlfűtött amerikai politikában a tragédiának vajon volt-e elég hatása ahhoz, hogy megváltoztassa az ország jövőjét.