késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Káosz lesz Franciaországban, ha Le Penék nem szereznek többséget
Franciaország egy lépésre van attól, hogy a köztársaság modern kori történetében először szélsőjobboldali kormányt válasszon. A francia választások azonban káoszhoz vezethetnek, ha patthelyzet alakul ki a törvényhozásban.
A vasárnapi szavazás első fordulójában Marine Le Pen Nemzeti Tömörülés pártja végzett az élen, megelőzve a baloldali szövetséget, Emmanuel Macron elnök centrista koalíciója pedig a harmadik helyen végzett. Július 7-én, vasárnap a választók ismét az urnákhoz járulnak, hogy meghozzák végső döntésüket. A tét nem csupán a francia parlament jövőbeli összetétele, hanem az EU második legnagyobb gazdaságának stabilitása, valamint a NATO és az Európai Unió politikai ereje.
A francia választási folyamat bonyolult, és a pártok vezetői sürgősen próbálják kitalálni, hogyan játszhatják ki a rendszert, hogy az általuk preferált eredményt érjék el. Macron és szövetségesei számára a választás különösen fájdalmas: vagy abba a reménybe kapaszkodnak, hogy a választók támogatják liberális ajánlatukat, vagy pedig meghajolnak a valóság előtt, és pártjukat a radikális baloldaliak mögé állítják, hogy megakadályozzák Marine Le Penék hatalomra kerülését.
Egyetlen szavazat sem a szélsőjobboldalra. Érdemes emlékezni arra, hogy [a 2017-es és 2022-es elnökválasztásokon]... a baloldalon mindenki ezt a vonalat tartotta. Enélkül önök és én nem lennénk itt
– mondta Macron állítólag a kabinet tagjainak egy hétfői ülésen az RTL szerint – jelezve, hogy az elnök mindent hajlandó lenne beáldozni a második fordulóban.
Francia választások – a bonyolultnál is bonyolultabb
A francia parlamenti képviselőket nem arányos képviselet alapján választják meg, hanem két szavazási fordulóban, 577 választókerületben, ahol a helyi viszonyok gyakran nagy szerepet játszanak. A második fordulóba akár négy jelölt is bekerülhet, a helyi részvételi aránytól és a szavazatoktól függően.
Az 577 szavazókörzetből 301-ben legalább három jelölt, általában a fő koalíciók – a Nemzeti Tömörülés, Macron centrista koalíciója és a baloldali szövetség – egy-egy jelöltje jutott be a második fordulóba.
Ezek azok a döntő csataterek, amelyek eldöntik a választás kimenetelét.
A Nemzeti Tömörülés a legtöbb körzetben vezet a versenyben. Ha az ezekben a körzetekben a harmadik helyen végzett jelöltek visszalépnek a választástól, az potenciálisan ellenük dolgozik, hiszen a Le Penékkel nem szimpatizáló szavazók valószínűleg összefognak, hogy az egyetlen megmaradt rivális jelöltet támogassák.
A folyamat azonban nagyon bizonytalan. Ezért a Nemzeti Tömörülésre vonatkozó mandátum-előrejelzések az első forduló után nagyon eltérőek, 230-tól 310 mandátumig terjednek. Az abszolút többség biztosításához a törvényhozásban 289 mandátumra van szükség.
Gabriel Attal, Macron miniszterelnöke még vasárnap este felszólította a harmadik helyezetteket, hogy pártállásra való tekintet nélkül lépjenek vissza, hogy megelőzzék a Nemzeti Tömörülés jelöltjeit.
A gond csak az, hogy az elnöki táborban nem mindenki hajlandó kihátrálni, a liberálisok, a baloldal és a szélsőbaloldal között hatalmas politikai szakadékok tátonganak.
Az első fordulót megelőző háromhetes kampány során a centrista politikusok azzal érveltek, hogy az Új Népfront nevű baloldali blokkot a szélsőbaloldali vezető Jean-Luc Mélenchon és az általa vezetett Engedetlen Franciaország mozgalom irányítja. Szerintük minden politikai „szélsőség” ellen egyformán kell harcolni. A szavazás első fordulója előtt Macron maga is odáig ment, hogy baloldali ellenfeleit a szélsőjobboldalhoz hasonlította, azt állítva, hogy sikerük „polgárháborúhoz” vezetne.
Ketyeg az óra
A második fordulóba jutott jelölteknek kedd este 18 óráig van idejük arra, hogy regisztrálják jelöltségüket. Néhány Macron-párti jelölt már bejelentette, hogy követi a miniszterelnök utasításait, és még a szélsőbal jelöltjei javára is visszalép. A helyzet azonban korántsem ennyire egyértelmű. Edouard Philippe volt miniszterelnök és Bruno Le Maire gazdasági miniszter is azt mondta, hogy szerintük nem szabad a szélsőbalra szavazni – még a Nemzeti Tömörülés ellenében sem.
Néhány jelölt még azt is kijelentette, hogy harmadik helyezése ellenére is versenyben akar maradni, még a mérsékelt erők baloldali jelöltjeivel szemben is, beleértve a francia Zöldeket és a szocialistákat.
A baloldalon egyértelműbbnek tűnnek a szavazási utasítások: az Új Népfront tömbjének minden vezetője felszólította a harmadik helyezetteket, hogy lépjenek vissza, ha a Nemzeti Tömörülés jelöltje vezet. Van azonban egy bökkenő. Még ha a liberálisok és a baloldal mindent meg is tesz, hogy megakadályozza Le Penék győzelmét, a végeredmény bizonytalan marad.
A választók ugyanis kevés jelét mutatják annak, hogy követni akarják a pártvezetők utasításait.
A vasárnapi szavazás előtt közzétett Elabe-felmérés szerint alig minden negyedik választópolgár szándékozik követni a pártok által adott szavazási utasításokat. A Nemzeti Tömörülés az első forduló kampánya során ragaszkodott ahhoz, hogy csak abszolút többséggel kormányozna, a párt most enyhít ezen az álláspontján. Vezetői azt mondják, hogy megpróbálhatnak más törvényhozókhoz is közeledni, különösen a konzervatív Les Républicains csoporton belül, hogy többséget alakítsanak ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.