Magyarország EU-tagsága: a finn külügyminiszter fenyegető jövőt vázolt fel – „Érdemes feltenni a kérdést”

Nagyon úgy tűnik, tovább fokozódik az EU-n belül a Magyarország elleni hangulat. Brüsszel és a magyar kormány viszonya már egy jó ideje nem mondható harmonikusnak, de Orbán Viktor júliusi békemissziója újabb mélypontra lökte a partnerséget a nyilvánosság előtt.

Hétfőn derült ki, hogy az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelbe hívta össze a külügyminiszterek informális találkozóját Budapest helyett – miközben ennek a helyszíne már csak a hazai soros uniós elnökség miatt is a magyar főváros kellene, hogy legyen –, hogy ezzel is retorzióban részesítse a magyar kormányt, mert annak miniszterelnöke ellátogatott Moszkvába. Más kérdés, hogy Josep Borrell bojkottja ellen több uniós ország külügyminisztere tiltakozott.

De azt is megírtuk, hogy az uniós tagállamok sorra jelentették be, hogy csökkentik politikai részvételi szintjüket az informális rendezvényeken. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a Magyarország által összehívott tanácskozásokra ezek az országok nem vagy csak alacsonyabb rangú képviselőket küldenek.

Magyar EU-tagság: botrányos felvetés a finn külügyminisztertől

És most kinyílt egy újabb fejezet, amelyről Finnország, egészen pontosan a finn külügyminiszter gondoskodott. Ez az EU többségi baloldali, liberális tömbje és a magyar kormányzat közötti konfliktus következő szintje, amely már már kifejezetten fenyegető jövőt vetít előre. Elina Valtonen, a finn diplomácia vezetője, egyben a liberális-konzervatív Nemzeti Koalíció Pártjának politikusa ugyanis arról beszélt a sajtónak, hogy 

A kétoldalú diplomáciában nem helyes, ha Magyarország úgy jelenik meg vagy azt a benyomást kelti, hogy az EU-t képviseli, amikor Orbán Viktor miniszterelnök például Moszkvába és Pekingbe utazik – kezdte gondolatmenetét a finn külügyminiszter az uniós külügyminiszterek brüsszeli találkozója után. Majd azzal folytatta, hogy szerinte „Magyarország nézetei nem felelnek meg az EU hivatalos irányvonalának”.

Egy ponton talán érdemes feltenni a kérdést, hogy vajon az Európai Unió a megfelelő közösség-e, ha az elképzelések ennyire alapvetően eltérnek a közös értékeinktől. Részben ugyanis ez a helyzet – jelentette ki. Vagyis Elina Valtonen nyíltan azt vetette fel, hogy Magyarországnak nem biztos, hogy helye van az EU-ban és rászolgál az EU-tagságra.

Miután ez az újságíróknak is megütötte a fülét, visszakérdeztek rá, ekkor pedig már finomabban fogalmazott. „Nem fogom azt az üzenetet küldeni Magyarországnak, hogy gondolja át újra az uniós tagságát. Azonban az uniós szerződések nagyon erősen meghatározták az unió értékrendjét. Egy bizonyos ponton, ha a tettek és az értékek között ilyen erős konfliktus van, akkor én személy szerint úgy látom, hogy az értékek győznek”.

A nyilatkozatról beszámoló finn újságok ismertették az unió értékrendjét is az EU-szerződésekben meghatározottak szerint. Ilyen 

• az emberi méltóság,
• a szabadság,
• a demokrácia,
• az egyenlőség,
• a jogállamiság,
• az emberi jogok
• és a kisebbségek jogainak

tiszteletben tartása. A társadalmak közös értékei pedig a pluralizmus, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás és a nemek közötti egyenlőség. Hogy ezek közül melyeket sértette meg Orbán Viktor békemissziója, arra nem tértek ki.

Mindenesetre a finn külügyminiszter akárhogy is tompított a szavain, ezeket továbbra is nehéz nem úgy értelmezni, hogy a megítélése szerint Magyarország és az EU között nincs értékazonosság és emiatt előbb-utóbb választási helyzet áll elő. Ez a nézet egyébként azért is meglepő, mert a magyar EU-tagság szempontjából lényegtelen a finn külügyminiszter véleménye. Magyarország EU-tagságáról a magyarok döntöttek még 2003-ban. Az érvényesen szavazó választópolgárok 83,76 százaléka támogatta a belépést.

Elina Valtonen valamiért mégis úgy gondolta, hogy a nyilvánosság előtt értékeli Magyarország uniós tagságát, ami finoman szólva sem előremutató lépés, miután sem az EU, sem a finn–magyar kapcsolat erősítését nem szolgálja.