Rendhagyó, talán egy kissé szomorú is volt Párizsban a július 14-i katonai parádé

Mivel a francia nemzeti ünnepen érkezik Párizsba idén az olimpiai láng, és két hét múlva a játékok is megkezdődnek, kissé rendhagyó volt a hagyományos katonai parádé, a felvonulást ugyanis átirányították a Champs-Élysées-ről az Avenue Fochra, ráadásul csökkentették a részt vevő katonai kontingens méretét is. Az idei különleges vendég pedig nem egy ország, hanem maga az olimpiai láng volt – írja az angol nyelvű RFI francia hírportál.

Az idei felvonulás amúgy azok előtt tisztelgett, akik 80 évvel ezelőtt felszabadították Franciaországot a náci megszállás alól. Ezért felelevenítették az 1944. június 6-i partraszállást, a D-dayt, valamint bemutatták annak a 31 országnak a katonáit, amelyeknek a csapatai hozzájárultak a felszabadításhoz. Ezek mintegy fele olyan afrikai ország, amely a II. világháború alatt francia gyarmati uralom alatt állt.

Összesen 4000 gyalogos katona és 162 lovas vonult végig az Avenue Fochon egy feszesen megkoreografált show keretében, miközben 45 repülőgép és 22 helikopter szállt a fejük fölött. Az idei rendezvényen azonban nem vett részt tank vagy páncélozott jármű.

Megérkezett az olimpiai láng is

A felvonulás utolsó szakasza az olimpiai szellem előtt is tisztelgett, a párizsi játékok (július 26. – augusztus 11.), majd a paralimpia (augusztus 28. – szeptember 8.) előtt néhány héttel. A lángot lovas katonák kísérték, miközben 25 fáklyavivő és a tiszti iskolás kadétok az olimpiai gyűrűk alakját formázták.

A fáklyavivő Thibault Vallette ezredes, a Cadre Noir de Saumur elit lovasiskola tagja volt, aki 2016-ban Rióban aranyérmet nyert lovaglásban.
A váltófutók ezután körbeviszik a lángot a fővárosban, kezdve a Notre-Dame székesegyházzal, a történelmi Sorbonne egyetemmel és a Louvre múzeummal, majd hétfőn további párizsi nevezetességekhez indulnak.
Franciaországban a július 14-i katonai parádéval, az úgynevezett Bastille-napot, azaz azt a történelmi eseményt ünneplik, amikor 1789-ben a forradalmárok megrohamozták a párizsi Bastille erődöt és börtönt, és ezzel kezdetét vette a francia forradalom. Az emberek ilyenkor Franciaország-szerte koncertekkel, partikkal és tűzijátékkal ünnepelnek.

Kormány a pácban

A vasárnapi eseményre a francia kormányválság is árnyékot vet, ám talán Emmanuel Macron elnök figyelmét egy pillanatra elvonja attól a politikai zűrzavarról, amelyet az előrehozott választások kiírásával okozott, és amelynek következtében a parlamentben senkinek sincs többsége.
Az 577 tagú nemzetgyűlés, amelynek július 18-án kellene összeülnie, totális patthelyzetbe került, és senki sem tudja egyértelműen irányítani.
Gabriel Attal miniszterelnök „a stabilitás biztosítása érdekében” ugyan ügyvezető kormányfő maradt, ám a Macron-párti képviselők számának megcsappanásával könnyedén leszavazhatóvá vált.

Attal várhatóan napokon belül távozik hivatalából, miközben a legtöbb mandátumot szerzett baloldali Új Népfront szövetség (NFP) aligha tud megegyezni a javasolt utódjáról.
A katonai vezetőkkel tartott szombati találkozón Macron mindenesetre kijelentette, hogy Franciaország továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, és a védelmi kiadások növelését sürgette a jövőt beárnyékoló fenyegetések miatt.