Bóka János: a jelenlegi uniós kohéziós politika átfogó támadás alatt áll

A jelenlegi európai uniós kohéziós politika átfogó és elementáris erejű támadás alatt áll, az Európai Bizottság célja az, hogy a következő hétéves költségvetési ciklusban a kohéziós politika a jelenlegi formájában ne legyen többé − mondta az európai uniós ügyekért felelős miniszter pénteken Esztergomban.

Bóka János a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett MCC Feszt egyik beszélgetésén elmondta, a bizottság egységes tagállami kifizetési csomagokat akar létrehozni, amelyeket a tagállamok elvileg szabadabban felhasználhatnak, de a forrásokhoz való hozzáférés akkor lehetséges, ha van a bizottság által is elfogadott reformprogram és az EU pénzügyi érdekei feltétlen védelmet élveznek.

Ez 

és a bizottság által elfogadott közös programon keresztül kell ezeket megvalósítani – tette hozzá.

A jelenleg zárolt kohéziós pénzekről azt mondta, politikai nyomást akarnak gyakorolni Magyarországra a visszatartásukkal, mert az Európai Bizottság nem ért egyet Magyarország Európa-politikájával. Az Európai Bizottság az elmúlt öt évben politikai szereplővé lépett elő, a saját politikai érdekei mentén cselekszik, és meg akarja mutatni, hogy milyen következményekkel jár, ha egy ország nem hozzá hasonlóan gondolkodik – mutatott rá a miniszter, megjegyezve, hogy ez nem helyes, mert a szerződésekből nem ez következik. Ebben a politikai küzdelemben Magyarországnak fel kell vennie a kesztyűt, és fel kell használnia saját erőforrásait – jelentette ki.

A soros magyar uniós elnökséggel kapcsolatban arról beszélt, hogy már az elnökség kezdete előtt egy évvel elkezdődött egy politikai narratíva felépítése, miszerint a magyar elnökség kudarcra van ítélve.

A magyar elnökség aláásására készültek, Orbán Viktor miniszterelnök békemissziója” pedig erre felhasználható ürügyként – fogalmazott Bóka János. Hozzátette ugyanakkor, azt senki sem mondta, hogy a magyar elnökségi program nem jó, az elnökséggel kapcsolatban semmilyen kritika nem fogalmazódott meg.
 Az a baj, hogy 

a háborúról. Amikor a magyar miniszterelnök racionálisan, kívülállóként beszél a háborúról, ez „értelmezhetetlen a másik oldalról nézve” – hangoztatta a miniszter.
Arra a kérdésre, hogy milyen hozzáadott politikai értéke lehet a soros elnökségnek Magyarország számára, Bóka János azt mondta, Magyarországnak markáns álláspontja van Európával kapcsolatban, és ez nem fog változni, de talán több fórumon tudja ezt az álláspontot kifejteni, jobban el tud látni koordinációs szerepet, olyan beszélgetéseket tud kezdeményezni, javaslatokat tenni, amelyek segítik, hogy Európa jobban hasonlítson arra az Európára, amilyet a magyarok szeretnénk – mondta Bóka János.
A magyar elnökség prioritásai között szereplő versenyképességről úgy nyilatkozott, az nem újkeletű probléma, az unió évtizedek óta küzd azzal, hogy a versenytársak gyorsabban növekednek.
Ez komplex probléma, nincs rá egyetlen jó megoldás, de Magyarország azonosította azokat a területeket, amelyekről érdemes beszélni, hogy mit kellene másképp csinálni – közölte a miniszter.
Példaként említette, hogy 

ugyanakkor megjegyezte, hogy ezek nehéz feladatok. Az egységes belső piacon is vannak akadályok, mivel nem teljesen egységes, ráadásul szakemberhiány van sok területen – tette hozzá.
Az a cél, hogy legyen egy versenyképességi paktum, egy politikai jellegű dokumentum, amely ráirányítja a figyelmet arra, hogy a versenyképesség fontos az EU jövője szempontjából, de szerepelnek benne olyan konkrét javaslatok is, mint például, hogy fejleszteni kell az elektromos autókhoz szükséges infrastruktúrát – emelte ki.
Bóka János beszámolója szerint a közös európai védelemipar területén Magyarország az elnöksége alatt annyit tud tenni, hogy az Európai Bizottság által készített európai védelmi ipari terv és stratégia elfogadását segíti az Európai Tanácsban, mégpedig olyan formában, ami nem a bizottság kezébe helyezi az európai védelmi és tervezési koordinációt, és amelynek elsődleges célja az európai védelmi ipar megerősítése.

Európa stratégiai autonómiájáról azt mondta, 

az amerikai védőernyő visszabontásáról pedig nagyon nehéz értelmes beszélgetést folytatni, amíg a szomszédságunkban háború dúl.

A soros elnökség során szintén kiemelt témaként szereplő bővítés kérdésében alapvető problémának nevezte, hogy az Európai Unió nyugati felében „bővítési apátia” van, idegenkednek tőle, és ez szerinte még Ukrajnára is kiterjed. Magyarország a Nyugat-Balkánra szeretne figyelmet fordítani, mert már 20 éve zajlanak a csatlakozási folyamatok, de hiányzik a valódi politikai szándék ezek lezárására – mondta a miniszter.
Kiemelte, Európa nyugati felének meg kell értenie, hogy a térség stabilitásához elengedhetetlen lenne a csatlakozás. Magyarország szerencsére azon kevesek közé tartozik, akik minden nyugat-balkáni országgal tudnak párbeszédet folytatni.