Egyre több csecsen harcol Ukrajnában
A jóváhagyott, legalább 61 plusz 50 milliárd euró (valamivel több dollár) nemcsak 2024-re hanem 2025 elejéig bőven fedezi a kijevi kormány kiadásait. Hogy azután mi lesz, az kérdéses. Sok tényező befolyásolja. Például Oroszország szándékai. Putyin elnök minapi azerbajdzsáni útját részletesen elemezték, célja nyilvánvalóan a dél-kaukázusi térség stabilizálása lehetett. De mit akart a visszaúton Oroszország elnöke csecsenföldi látogatásával demonstrálni?
Rejtély, és moszkvai katonai körökben nemtetszést váltott ki az ukrajnai háború „elcsecsenesítése”.
Míg korábban a moszkvai védelmi minisztérium szóvivője, Igor Konasenkov tábornok tartotta a tájékoztatók többségét, újabban szinte kizárólag a csecsen származású Apti Alaugyinov vezérőrnagy, a vitatott szerepű csecsen Ahmat szpecnaz parancsnoka –
aki április óta a moszkvai védelmi minisztérium politikai igazgatóságának helyettes vezetője – tájékoztatja a sajtót az ukrajnai fejleményekről. A folyamatot összefüggésbe hozzák az új védelmi miniszter, Andrej Belouszov kinevezésével is. A rejtélyekhez sorolják a Putyin-rokon Anna Civiljeva védelmi minisztériumiminiszter-helyettes államtitkárrá való előléptetését is.
Ukrán kormánypárti, oroszországi ellenzéki fórumok, bloggerek megemlítik, hogy a kurszki betörés idején az Ahmat volt megbízva a régió határvédelmével, de állítólag kudarcot vallott. Emiatt is terjesztik, hogy „TikTok-szpecnazról” van szó, amely inkább a propagandavonalon, semmint a harctéren jeleskedik – írja a Lettországban megjelenő orosz ellenzéki portál, a Meduza.
Vajon mit akarhatnak az ukránok és a több ellentmondásos lépést tevő Putyin? – teszi fel a kérdést Timothy Ash, a térség egyik legjobb nyugati ismerője. Ukrajna taktikája változik, a kurszki betöréssel Zelenszkij nemcsak az oroszországi „vörös vonalakat”, hanem az amerikai feltételeket (a szállított fegyverek bevethetőségi korlátozásait) is teszteli. A másik elem: az ukrán vezetés a hosszú távú tervezés helyett az „addig üsd a vasat, amíg meleg” taktikát alkalmazhatja.
Kijev köldökzsinóron
Tegyük hozzá, hogy ennek oka a sok bizonytalansági tényező, amely Kijev nemzetközi támogatását befolyásolja. Márpedig ha kimaradnak a rendszeres nyugati szállítások, az ukránok pillanatokon belül nagyon nehéz helyzetbe kerülnek. És
Kijevben sem nagyon értik Moszkva taktikáját, tartanak tőle, hogy Putyin a Donbászban akarja megroppantani az ukrán hadsereg gerincét,
és előidézni azt a helyzetet, amikor a Kurszk nagymegye egy részét elfoglaló ukrán kontingensnek már nem lesz hová visszavonulnia.
Ami az ukrán rejtély „nagypolitikai” oldalát illeti, itt meghatározó lehet az idei novemberi amerikai elnökválasztás eredménye. Bármelyik jelölt győz, az Ukrajnának folyósított támogatás – vagy annak megszüntetése – nem vehető automatikusnak. Ehhez figyelembe kell venni, hogy az USA-ban a választók számára
- nem a külpolitika, hanem a gazdaság számít prioritásnak. Tehát a jövendőbeli elnöknek erre kell összpontosítania, ha nyerni akar.
- Gyakorlatilag kétpárti egyetértés van, hogy a legfontosabb a külpiacok szempontjából is kulcsfontosságú Kínával való viszony. Amerika a területi (a Csendes-óceán nyugati, Kínával határos térsége, Tajvan), a világpiaci kérdéseket kell, hogy tisztázza. Ezektől amerikai emberek millióinak munkahelye függ.
- A bennünket elsősorban érdeklő Ukrajna a kínai–amerikai csendes-óceáni szembenállás, valamint az izraeli–palesztin konfliktus után legfeljebb a harmadik helyen szerepel. És ez Donald Trump esetleges újabb elnöki négy éve, de akár Kamala Harris választási győzelme esetén sem változik.
- A magára maradó Európa az Ukrajna-támogatásban, ha Németország kifarol a támogatók sorából, még nehezebb helyzetbe kerül. Berlinben a kormánykoalíció egyre gyatrábban szerepel, Németország gazdasága pedig nem talál magára.
A nyugati Ukrajna-támogatók listája (a 2022. január 22-től 2024. június 30-ig terjedő időszak) a kieli Világgazdasági Intézet (IfW) Ukrajna-trackerje alapján, az adatok euróban (EUR) szerepelnek. A főbb megállapítások:
- Az USA vezeti a kétoldalú támogatások listáját 75,1 milliárd euróval. Ebből 51,6 milliárd euró a katonai segítségnyújtás,
- második 14,7 milliárd euróval Németország,
- a harmadik-negyedik-ötödik a segélyezők listáján Nagy-Britannia (13,1 milliárd), Japán (9,1 milliárd) és Kanada (7,2 milliárd).
Ami Európa egészét illeti – amelybe az EU 27 tagja mellett beleszámítják Nagy Britanniát, Norvégiát, Izlandot és Svájcot – ez a földrajzi egység a legnagyobb „polgári” Ukrajna-támogató valamivel több, mint 110 milliárd euróval. Ennek nagyjából a fele tartható katonai célúnak. Ami a katonai, hadianyagok biztosítását illeti, az USA elsőbbsége vitathatatlan.
Ukrajna villámgyorsan kihasználta a 2024 nyarán felgyorsult nyugati hadianyag-szállításokat. Mint a közölt fotókból kiderül,
a Kurszki terület elleni támadásban vadonatúj nyugati páncélosokat vetettek be,
és a területen lévő hidak lerombolásánál kombinált technikát alkalmaztak: a hagyományos repeszromboló, robbanófejes, feltehetően irányított HIMARS-rakétákkal párhuzamosan a nyugati világ egy részében tiltott kazettás lőszereket is alkalmaztak a hidak körzetében lévő oroszországi élőerő ellen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.