Dmitrij Biricsevszkij azzal indokolta álláspontját, hogy „az első szankciókat már jóval a fegyveres konfliktus kirobbanása előtt bevezették; hiszen végső céljuk egy tisztességtelen verseny kialakítása, a konfliktust csupán ürügyként használják”. Hozzátette, hogy a szankciók hatására
Oroszország olyan szinten kényszerült rá gazdaságának átszervezésére, hogy ma már elő tudja állítani azokat a termékeket, amelyekből korábban nyugati importra szorult.
A hallgatóságot ugyanakkor arra figyelmeztette, hogy a nyugati „szankciós spirál” a jövőben újabb nehézségeket okozhat az ország számára, mert a Nyugat további, jelenleg még nem érintett területek szankcionálását is tervezi. Ezt pedig szerinte úgy próbálják elérni, hogy megzsarolják Oroszország kereskedelmi partnereit: lezárják előttük is a nyugati piacokat, ha fenntartják együttműködésüket Oroszországgal.
Oroszország ezért arra törekszik − tette hozzá −, hogy olyan más, szintén szankciók alatt álló országokkal tárgyaljon, mint Irán, Észak-Korea vagy Venezuela, azzal a céllal, hogy egy nemzetközi szankcióellenes koalíció létrehozásával ellensúlyozhassák a diszkriminatív nyugati gazdaságpolitikát.
Noha az ukrajnai háború két évvel ezelőtti kezdete óta a Nyugat súlyosabban bünteti Oroszországot, mint akár Észak-Koreát vagy Iránt, az orosz gazdaság ennek ellenére 2024 első felében 4,7 százalékos növekedést ért el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.